Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Művészettörténet - Sümegi György: Tóth Menyhért pályakezdése
MŰVÉSZETTÖRTÉNET 513 A konkréttá vált szándék, a művésszé lenni akarás óhaja a 20-as évek közepén érhetett meg benne. A rajzi tanulmányok, a festői feladatfelismerés révén aztán visszafordíthatatlanná vált. Ebben a folyamatban fontos és jelentős láncszem első kiállítási szereplése Baján, és az ehhez kapcsolódó találkozásai: id. Éber Sándor festőművésszel és Déry Bélával, a Nemzeti Szalon igazgatójával. A fontos, további sorsa szempontjából is meghatározó eseményről levélben számolt be szüleinek: „Baja, 927. 1/30. Kedves Szüleim! Ne lepődjenek meg azon, hogy ma nem utazhattam haza. Nagyon fontos ok miatt maradtam vissza. Egy nagy kiállítás nyílt meg itt (február) hó 2-án: a leghíresebb magyar festőművészek fognak felvonulni képeikkel. Ezen a kiállításon én is fogok szerepelni. Életpályám legfontosabb esete lesz ez, amelyet most fogok túlélni. Hogy miként jutottam ehhez, azt is megírom:.. . Horváth tisztelendő úrral elmentünk Éber festőművész Úrhoz a képekkel és a rajzokkal, hogy mondja meg a véleményét róluk. Ő nem volt odahaza tegnap, mikor nála voltunk, azonban a családja odahaza volt. Nagyon szívesen láttak bennünket. A képek láttára egészen meglepődtek, és szinte hihetetlen volt előttük, hogy azok az én kezeim alól kerültek ki. Este volt már, mikor elmentünk tőlük, a képeket azonban ott hagytuk, és nekem azt a tanácsot adták, hogy menjek el hozzájuk másnap reggel, amikor otthon lesz a mester. Úgy is történt. A munkám nagyon meghatotta (a mestert), és azt mondta, hogy bűnt követne el, ha nem tenne az érdekemben valamit. A mai napot nála töltöttem, ebédre (is) meghívott. Ez a nap volt talán életemnek legboldogabb napja. A délutáni órákban érkezett meg Bpestről Déry méltóságos Úr, a Magy. Nemzeti Szalon igazgatója, aki a kiállítással kapcsolatosan jött Bajára. Éber festőművész Úr bemutatott neki engemet a képeimmel együtt. Az igazgató úr nagy örömének adott kifejezést, hogy engem megismert. Megígérte, hogy a leghíresebb festőművészek képeivel együtt én is megjelenek a kiállításon, merthogy úgy látja, hogy az én tehetségem magas nívón áll, és azt is megígérte, hogy segítségemre lesz. Szinte hihetetlen ugye, Kedves Szüleim? De ez valóság! Még egyéb meglepetés is vár önökre, amit majd akkor tudnak, ha haza megyek. Nagyon boldog vagyok. Üdvözlöm a Doktor Urat, Erzsikét, és Anti barátomat is. Szerető fiuk: Menyhért." 10 Az 1927-es bajai Nemzeti Szalon-tárlat volt Tóth Menyhért első kiállítási szereplése. A Bajai Újság Még néhány szó a Nemzeti Szalon tárlatáról cím alatt írta róla: „Tóth Menyhért pedig néhány tehetségre valló tanulmányfejet állított ki". 11 Az erőteljesen vallásos befolyás alatt álló Kalocsai Néplap is megemlékezett 12 — tegyük hozzá: eléggé sajátos módon — Tóth Menyhért bajai sikeréről: 10. TM-kéziratok: Zs. J. — 340. sz. 11. Bajai Újság, 1927. február 11. 12. Magyar tehetségek. Kalocsai Néplap, 1927. február 23.
