Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - Kriston Vizi József: Szemelvények a kecskeméti Dékány Rafael kéziratos folklórgyűjteményéből

NÉPRAJZ 445 le a fegyvert, hanem elbujdosott, ám visszatérte után besúgást követően — börtönt szenvedett, vagy DÉKÁNY József, aki „a szabadságharcz utolsó felében már querilla kapitány volt" felszentelt református papként tanított Hódmezővásárhelyt. Igazgatóskodott Csongrádon, majd Kiskunfélegyházán, az állami tanítóképezdében. És ugyanezt a sort gazdagította az 1828. március 15-én született ifjú DÉKÁNY Rafael is. Életével, munkásságával a leszármazottak mellett bőven foglalkoztak kortársai, valamint a szakterületein járatos, illetve azt figyelemmel kísérő, ma is számottevő kútfők. Közülük is az egyik legjelesebb, SZINNYEI József a „Magyar írók élete és munkái" című művének II. kötetében (1893) részletesen szól a még élő és gyógyító, oktató, pedagógiai szépíró és szerkesztő DÉKÁNY Rafaelről.

9 PÁSTHY Károly kecskeméti iskolai igazgató nagyrabecsüléssel ír DÉKÁNY Rafaelnek a város állami föreáliskolája létrehozásában tett kimagasló tevékenységéről.

10 HORNYIK József 1901-es emléksoraiból pedig a következőt tartjuk említésre méltónak: „Ő hozta létre a felolvasásokat is, miből a »Felolvasó Társaság« majd a »Katona József-kör« fejlett ki."

11 Az Állami Főreáliskola 1895. évi értesítője természetszerűleg emlékezett meg alapítója és tudós igazgatója elhunytáról, miként a „Kecskeméti Lapok" 1895. április 7-ei címoldalán megjelent nekrológban az újság népszerű szerkesztőjéről, Brutus és Monitor álnéven publikált szerzőjéről. A helyi politika és társadalom e hetilapjának gyászoló sorait ezúttal adjuk közre: „Dr. DÉKÁNY RAFAEL orvostudor, főreálisk. kir. igazgató f. hó 4-én, a délelőtti órákban, budavári lakásán hosszas szenvedés után, csaladja körében meghalt. E rövid értesítés még rövidebb legutolsó szava Kecskeméten érzékeny veszteséget jelöl. Városunknak kevés fia emelkedett önerejéből oda, ahová, Ő, és kevés tett szülővárosa javára annyit, mint Ő. Ezúttal a meglepetés lesújtó első perceiben hirtelen összeállított áldásos életrajzát a következőkben adjuk: Dr. Dékány Rafael, született 1828. március 15-én Kecskeméten. Iskolázott itthon. A 20 éves ifjút itthon érte Kossuth cédulaházi beszéde és annak gyújtó hatása alatt honvéd lett, végigküzdötte a szabadságharcot s a komáromi vár föladása után, annak őrségi szolgálatából jött haza. Befejezte ezután Pesten középiskolai tanulmányait, az orvosi tudományokat Bécsben hallgatta s az ott való egyetemen szerezte meg orvosdoktori oklevelét. Orvosi gyakorlatkezdés végett hazajött, de szülővárosa őt akkor a városi reáliskolához, az összes természettudományok tanszékére hívta meg. Elfogadta, s ezzel a tanári gyakorlat pályájára lépett, tanári oklevelet szerzett az orvosi mellé. 9. SZINNYEI József 1893. 755—757. 10. PÁSTHY Károly 1899. 102—112. — Itt köszönöm meg Sz. Körösi Ilona, a Katona József Múzeum történész muzeológusának kiegészítő adatait. 11. HORNYIK József 1901. 35-36.