Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - Bereznai Zsuzsa: A félegyházi katolikus nép vallássosága

NÉPRAJZ 439 Mészáros Márta valószínűnek tartja, hogy e madonnák készítői nem iparszerűen dolgozó emberek, hanem céhen kívüli parasztfaragók voltak, akik a mezővárosi szegény emberek közül kerülhettek ki a XVIII. században. Van azonban olyan feltételezés is, amely szerint valamennyi szobrot egy ember készítette, hiszen az apró részletek kimunkálása szinte teljes azonosságot mutat.

88 A „kiskun madonnák" eredetileg házak homlokzatán, a szoba falára felakasztva, vagy a sublóton, a többi szent tárgy környezetében voltak elhelyezve, óvó, elhárító funkcióval.

89 D) Az Isten alakja, az ember és az Isten közötti közvetítő személyek A mai félegyházi katolikus ember gondolkodásában Isten, Jézus Krisztus, Szűz Mária, s a különböző szentek alakja kevéssé körvonalazható. Jézus Krisztus sajátosan „földhözragadt" módon jelenik meg a népi képzeletvilágban: a vándorló Krisztus gyakran bukkan fel a legendamesék világában. Ezekben a történetekben a profán Krisztus szerepel, legtöbbször Szent Péterrel együtt. Arra a kérdésre, hogy milyennek képzelik Jézust, legtöbben a következő választ adják: „amilyennek a Biblia írja". Valójában nem gondolkodnak el ezen. Mindezek ellenére a „jó Isten", a „Jézuska", „Szűz Máriácska", „Szent Antalka" mégis jelen van a félegyházi katolikus ember életében: nekik panaszolják el bajukat, hozzájuk fordulnak segítségért mindennapi imáik során; s gyakorta hallunk ma is olyan „csodatörténeteket", melyekben az Istentől eredő erő adott segítséget. 88. Ugyanott, 12. p. és Andrássy Kurta János é.n.. 44 48. p. 89. Néprajzi Adattár: 83. 25. 1. (Kiskun Múzeum), Mészáros Márta, 15. p.