Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - Bereznai Zsuzsa: A félegyházi katolikus nép vallássosága

426 BEREZNAI: A FELEGYHAZI KATOLIKUS NEP VALLÁSOSSÁGA 3. A Vallási élet színtere a) A hitélet nyilvános színhelyei Az 1745. évi canonica visitatio szerint két kápolna is volt ekkor Félegyházán.

46 A város XVIII. századi újratelepítésekor a betelepülők ellesi csoportja papjukat, fatemplomukat is magukkal hozták, s 1743 júniusában már megalakult az egyházközség. Ez a régi fatemplom a későbbi Szent János-szobor helyén állott. 1744-ben kezdték meg az ótemplom építését, amelyet 1761-ben szentelt fel a váci püspök.

47

Az ótemplom Sarlós Boldogasszony tiszteletére szenteltetett. Az újtemplom vagy „a kétcsövű templom" 1873—1880 között épült, Szent István király tiszteletére. A Kalmár-kápolnát Kalmár József özvegye ajánlotta fel a Szentháromság tiszteletére. Itt nyugszik az utolsó kiskun kapitány, Kalmár József. A kápolna családi sírbolt, melyet az özvegy 1890-ben emeltetett.

48 A Pintér Mátyás adományából emelt Kálváriát 1825-ben helyezte a városi tanács a mai helyére. A barokk stílusú új Kálvária-kápolnát a Boldogasszony tiszteletére szentelték, s ugyanakkor épült mellette a 14 stáció is. 1927-ben szentelték fel a Kálvária újraöntött harangját, az új Piétája és az első oltárképe 1929-ben lett benedikálva (megáldva). Az ősi, szúette Fájdalmas Szűz a Kiskun Múzeumé lett.

49 A Kiskunfélegyháza bel- és külterületén felállított keresztek száma meghaladja a félszázat. Történetüket és népművészeti értékeiket Fekete János tanulmánya mutatja be.

50 A Nepomuki Szent János-szobrot 1799-ben Sándor András plébános felszólítására állította fel a városi tanács azon a helyen, ahol a Krizsanóczy, első lelkész által emelt fatemplom állott.

51 A Szent Vendel-szobrot homokkőből faragták az 1874. évi dögvész idején.

52 A dögvész idején a félegyházi nép „papjához fordul vigaszért, ez egyenesen felszólítja a kerületi táblabírót, hogy tulajdon birtokán, a csongrádi útban szent Vendelszobrot állíttasson engesztelő fogadalommal". A kerületi ügyész pedig „könyörgő verset készít és véset a kőszoborra".

53 1982-ben a szobrot egy vihar teljesen összetörte.

54 A Fájdalmas Krisztus szobrát 1774-ben állították fel az ótemplom mellett. 46. Az ótemplom história domusa, számozatlan oldal 47. SZERELEMHEGYI Tivadar, 1882. 263. p. 48. SOMOGYVÁRI Zoltán, 1980. 76. p. 49. Az ótemplom história domusa, 1927—29, 157—158. p. 50. FEKETE János, 1984. 80—106. p. 51. SZERELEMHEGYI Tivadar, 1882, 266. p. 52. Az ótemplom história domusa, számozatlan lap. 53. SZERELEMHEGYI Tivadar, 1882. 265. p. 54. Az ótemplom história domusa, számozatlan lap.