Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Néprajz - Bereznai Zsuzsa: A félegyházi katolikus nép vallássosága
NÉPRAJZ 411 „Karácsony böjtyin nem megyünk sehova — ezt tartotta a régi nép. Délig nem ettünk, szeszes italt nem ittunk, mert ezt a böjtnek szenteltük". Városi hatásra terjedhetett el az a szokás, hogy a karácsony böjti asztalra sült hal is került, melyhez gyümölcsbefőttet ettek a módosabb tanyasi gazdák a 30-as évektől kezdve. Napjainkban a sült hal vagy a halászlé az egyik legkedveltebb karácsony böjti étel ebédre és vacsorára egyaránt. Az alma sem maradhatott el a hagyományos karácsony böjti asztalról. Általában az ebéd vagy a vacsora része volt. Előfordult olyan szokás is, hogy karácsony böjtjén, este vagy akkor, amikor az ebéd elkészült, két-három almát egy vödör vízbe tettek, s azt leeresztették a kútba, melyet csak vízkeresztkor húztak fel. Akkor a gazda feldarabolta, s minden családtagnak adott belőle egy szeletet, hogy a következő esztendőben egészségesek legyenek. Volt olyan család is, ahol újév napján volt szokás kivenni a kútból a karácsony böjtjén leeresztett almát. Ezt a szokást még az 1970-es években is gyakorolták. Az újévi ebédkor osztották szét az almaszeleteket. Az is előfordult, hogy vízkeresztkor a kútból kivett almáról először ittak, „az állatok meg mink is", majd utána szétosztották, s mindenki kapott egy-egy szeletet. Sok helyen nemcsak a kútba tettek almát, hanem egy pohár vízbe is, és arról írtak. „Azt mondták, hogy amilyen szép az alma, olyan egészséget adjon az Isten mindnyájunknak". Karácsonyra rétest, mákos és diós kalácsot is szokás volt sütni. „Ezt igencsak úgy sütötték ki, hogy éjfélre legyen készen. Ez volt a szokás régen". Szenteste díszítették fel a karácsonyfát is. „A gyertyákat édesanyám gyújtotta meg, amikor már én lettem asszony, akkor én. Én olyan szentképet támasztottam oda, amin a Szent család volt". Egyes helyeken karácsony reggelre állították fel a karácsonyfát. „Mikor a gyerekek elaludtak, akkor díszítettük fel a fenyőfát. így reggelre jött meg a Jézuska. Vettünk karácsonyfadíszeket, én meg csináltam színes papírból láncot, vattából picike kis csomókat rátettünk, mintha a hó ellepte volna. Almát meg diót is tettünk alá. A karácsonyfa nálunk az asztalon volt, de amikor a gyerekek kicsik voltak, feltettük a sublótnak a sarkára". Az éjféli misére várva, vacsora után dióra kártyáztak. Az egyház karácsonyi liturgiája a december 24-ei éjféli misével kezdődött, majd másnap hajnalban volt a „pásztorok miséje", délelőtt pedig az ünnepi szent mise, délután az ünnepi versenyre. Karácsony másnapján ünnepi misét tartottak Szent István vértanú tiszteletére 10 . A karácsonyi éjféli mise az egyházi év kitüntetett ünnepi alkalma. Az éjféli miséhez, s e karácsony éjszakához számos hiedelem is fűződik. Félegyházán is ismeretes volt az a hídelem, hogy az éjféli misére elvitt Luca10. Félegyházi Hírlap, 1899. XII. 24.
