Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - Bárth János: Bácskai megosztott települések

NÉPRAJZ 365 9. ÁBRA. A BELTERÜLET ÁBRÁZOLÁSA CSÁVOLY 1781. ÉVI HATÁRTÉRKÉPÉN. (A KÉL. II. T. 74. SZ. SZÍNEZETT, KÉZIRATOS TÉRKÉPÉRŐL KÉSZÍTETT MÁSOLAT.) megmaradt szérűskertnek, ismét más részeket veteményes kertként használtak.

29 (8. ábra) Az 1:25 000-res katonai térképen látható, hogy a XIX. század második felében a korábbi szállásparcellák többsége lakóházakkal épült be. (13. ábra) ÖSSZEFOGLALÁS Tanulmányunkban négy bácskai helység települési osztottságát mutattuk be XVIII —

XIX. századi térképek és az értelmezésükhöz felhasználható levéltári források elemzésével. A négy helység tudatosan került egymás mellé, mert négyféle nemzetiség települési gyakorlatát példázza. Bogyán török korra visszanyúló szerb—sokac falu, Doroszlo újratelepített katolikus magyar falu, Hódság újratelepített német mezőváros, Bacsujfalu XVIII. századi alapítású szlovák falu volt, de mind a négy helység településformáját jellemezte a megosztottság: a lakótelepülés és a paraszti gazdasági telephelyek csoportjainak kisebb-nagyobb távolsága. Bár a megvalósítás formái különböztek, mind a négy település népének gazdálkodásában szerepet játszott a „szállás elv", vagyis a lakóházak és a hozzájuk tartozó különböző rendű-rangú tartozéktelepülés-parcellák térbeli elkülönítése. 29. KEL. IL T. 83. (1818).