Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - Bárth János: Bácskai megosztott települések

NÉPRAJZ 359 és 2,25 holdas egyaránt. Tanulságos, hogy sok esetben a lakótelek nagyobb területű volt, mint a hozzátartozó kicsi szállásparcella. Összefoglalva megállapítható, hogy 1779-ben Doroszlón a jobbágyparasztság szállásbirtoklásában vagy szállás nélküli gazdálkodásában elsősorban nem a vagyoni helyzetnek, hanem a lakótelkek méretének, illetve falun belüli elhelyezkedésének jutott lényeges szerep. HÓDSÁG (ODZACI) Hódság 1945 előtt jellegzetes bácskai német település volt, ekkor azonban a németek kitelepítése és elhurcolása miatt nemzetiségi összetétele megváltozott. Törzsökös német lakossága jórészt szerbekre cserélődött. A hajdan virágzó és gazdag település Zombor és Bács között fekszik. 1813-tól mezővárosi címet viselt.

19 Hosszú időn átjárási székhelynek számított. A XVIII. század első felében még szerbek lakták, akik a németek megjelenése után elköltöztek. A XVIII. század közepén Cothmann királyi telepítési biztos és Redl kamarai adminisztrátor buzgólkodása eredményeként Hódság német falu lett. 1756 végén, amikor Bács vármegye összeíratta helységeinek lakosait, Hódság még délszláv népességű falunak számított. A hódságiak összeírási adatainak lezárása után a lajtrom készítői felsoroltak 12 nevet, azzal a megjegyzéssel, hogy ezek most érkeztek. („Noviter in populari cepta") Az összeírás megyei összesítésében külön szerepel a „Hocsak vetus" a régi délszláv lakosok sokféle adatával és a „Hocsak novum" az új lakosok 12-es számával, adatok nélkül. Az új 12 lakos német nevet viselt. Az összeírok szokatlan módon, de nagyon bölcsen, a nevek után feltüntették a származási helyet. Figyelemre méltó, hogy egyik német telepes sem közvetlenül Németországból jött, hanem más magyarországi helységből kelt útra. Egy lakos, Johan Mich. Emon kocsmabérlő Zomborból költözött Hódságra. Két telepes: Andreas Stoker és Johannes Neiler a „tiszántúli", vagyis bánsági Szent Annáról érkezett. Johannes Hok a Baranya megyei Kisnyárádon kelt útra. Nicolaus Ulrik, Michael Volff, Johan Joseph Reh, Niki Kesztler és Georg Sajvold a közeli Apatinból származott. Bartalomeus Mes, Conrad Rótt és Henrik Heb Csataljáról költözött Hódságra. Ők voltak a később virágzó bácskai német mezőváros sváb népességének első hírnökei. Bár e tanulmánynak nem feladata migrációs kérdések taglalása, Hódságról írva mégis jónak láttuk közölni ezt az újvidéki Vajdasági Levéltárban feltárt ritka és értékes adatot, mivel a népesedéstörténeti irodalomban valószínűleg ismeretlen.

20 19. BOROVSZKY Samu 1909. 91. 20. Arhív Vojvodina. Növi Sad. B.B.Z. Knjige 231.