Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - Bárth János: Bácskai megosztott települések

348 BARTH: BÁCSKAI MEGOSZTOTT TELEPÜLÉSEK eus Nagy 94 házban 362 róm. katolikust, 197 görögkeletit és 7 zsidót vett számba.

10 Még korábban, 1715-ben és 1720-ban, a nagy országos összeírás idején Bogyán lakosai délszláv nevet viseltek.

11 Bogyán nevezetessége a szerb kalugyerek kolostora, amely már a török időkben is fennállt és működött. A híres görögkeleti kolostor Bogyán és Vajszka között áll, de mindig Bogyán területéhez tartozott. 1759-ben Putnik Mózes bácsi szerb püspök volt a falu földesura. 1799-ben Bogyán a Gromon család birtoka lett.

12 A község népe sokat szenvedett a Duna árvizeitől. Többek között nagy árvíz pusztított Bogyán határában 1785-ben és 1876-ban A zombori Történelmi Levéltár helységek szerint dobozolt úrbéri iratválogatásának bogyáni dobozában, fölöttébb kevés bogyáni irat társaságában, egy különösen értékes agrártörténeti forrás található: a helység 1803-ban készült német nyelvű földkönyve. A bogyáni lakosok és birtokaik gondos számbavételét Anton von Quits vármegyei mérnök készítette Peter Weidmann segédmérnök közreműködésével. Valószínűleg a nemrégiben birtokba került új földesúr bízta meg a mérnököket a munka elvégzésével. A bogyáni 1803. évi földkönyv messze túlmutat a szokásos jobbágyösszeírások és birtok számbavételek színvonalán. Művelési ágak szerint csoportosítva és birtokoshoz kötve tartalmazza a falu határának minden négyzetölét. A szántóföldparcellákat és réteket calcaturákra, vagyis nyomásokra bontva tüntették föl az összeírok. A szorgos mérnökök a különböző művelési ágak és calcaturák elválasztó lapjaira színes térképeket rajzoltak a határ egy-egy részletéről. A térképlapokra írt és a lajstromokban szereplő számok segítségével valamennyi parcella térképen is azonosítható, illetve bármelyik bogyáni lakos földparcellája rövid idő alatt megkereshető. A földkönyv elején a belterületi parcellák lajstroma található a belterületet ábrázoló térképlappal. A továbbiakban e lajstrom és térkép bemutatásával próbálom megfogalmazni azt a következtetést, hogy a szerb és sokác lakosságú Bogyán 1803-ban, sok más bácskai faluhoz hasonlóan, kétbeltelkű, szálláskertes településként élte életét. Az 1803. évi térképen Bogyán sakktábla alaprajzú faluként tűnik elénk. (1. ábra) Utcái egyenesek, párhuzamosak. Telektömbjei, a csonka vízpartiakat leszámítva, szabályosak, téglalap alakúak. A falu két vízfolyás, illetve vizenyős völgy szögletében húzódik meg. A Vajas vize felől eső délnyugati oldal kivételével a lakótelepülés közelében paraszti gazdasági telephelycsoportok parcellái terülnek el, ugyancsak sorokba, szabályos tömbökbe rendezve. E telephelyek parcelláit a 10. NAGY, Ludovicus 1828. 41. 11. OL. 1715. és 1720. évi összeírás. Bács megye, Bogyán — Elemezte: ACSÁDY Ignác 1896. 11 —12. A neveket közölte: JAKSIC, Ivan 1966—1974. 233., 261. 12. BOROVSZKY Samu 1909. I. 65.