Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Történelem - Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció Kecskeméten 1926-ban
322 Sz. KOROSI: TANYAI ISKOLAEPITESI AKCIO . . . a kisbugaci, a monostorfalvi és az alsómonostori iskola esetében). Volt példa arra is, hogy megegyeztek a pályázókkal az árak mérséklésében. Az olcsóság nem jelentett egyedüli szempontot. Súlyosabban esett latba az illető által addig végzett munka minősége, a szakmai tisztesség. A legolcsóbb ajánlattevők, Bódogh és Tóbi festő és mázoló mesterek pl. nem kaptak megbízást, „mivel nevezett ajánlattevőknek a város közönsége részére végzett munkálatai ismételten súlyos és komoly kifogás alá estek." 27 A pályázatok ügyében a május 31-ei th. közgyűlés döntött: a szakértők által legkedvezőbbnek ítélt helyi vállalkozókat bízta meg az építési munkákkal. Közöttük olyan jeles iparosok is voltak, mint pl. Tiringer Ferenc és Benedek József lakatosmesterek, akik kiváló munkájuk és művészi teljesítményük révén már korábban hírnevet szereztek, számos kiállításon szerepeltek. A végleges költségvetés elkészítésekor kiderült, hogy a végösszeg 14 milliárdnyi, az előzetes kalkulációhoz képest a többletköltség 3 és fél milliárdnyi korona. Erre nem volt fedezet a városi költségvetésben, ezért újabb államsegélyért fordultak a kultuszminisztériumhoz. Az államsegély reményében — amelyet egyébként 1926 júliusában teljes egészében megkapott a város — a közgyűlés már a versenytárgyalás napján megbízta a vállalkozókat a kivitelezési munkák haladéktalan megkezdésével. 28 Az iskolák átadását 1926 szeptemberére vállalta a város, így sem az ügyintézésben, sem a kivitelezésben nem volt megengedhető a halogatás. Az államsegély mellett a város saját terhe 6 és fél milliárd korona volt, amelyre a Magyar Földhitelintézettől is vettek föl kölcsönt. Kecskemét példája is jellemző a helyi önkormányzat és a központi kormányzat jó együttműködésére. Az állami költségvetésből jelentős összegeket áldoztak az iskolaépítkezésre, ugyanakkor a város is nagy anyagi áldozatokat hozott. Az építkezés június első napjaiban minden iskolatelken megkezdődött. Augusztus 14—15-én Petróczy István miniszteri tanácsos vezetésével felülvizsgálati szemlét tartottak az építkezéseken. Ekkor már valamennyi iskola és tanítói lakás — a melléképületekkel együtt — tető alatt állt. A TANYAVILÁG KULTÚRKÖZPONTJAI Amit a kortársak közül is sokan hihetetlennek véltek, megvalósult. A kecskeméti tanyai iskolák mindegyike felépült és átadásra került a tervezett határidőig. Az építkezés mindössze négy hónapot vett igénybe. 1926 őszén már az új épületekben is megkezdődött a tanítás és elfoglalta helyét a 24 újonnan kinevezett külterületi tanító is. 29 27. Kmét th. v. közgy. jkv. 1926. 180—193. 28. Évi jel.. : 1926. 7., KL 1926. máj. 18. Anyagi akadályok késleltetik a pusztai iskolák építését., Közgy. jky. 1926. 184. 29. Évi jel. 1926—27. 22. Jkv. Kméti községi pusztai tantestület üléséről 1926. nov. 16. Népisk. Felügy. ig. ir. 1926. BKML VIII.
