Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció Kecskeméten 1926-ban

TÖRTÉNELEM 321 :,• «T»

m

*

mm

fî M i 7. M JELŰ, KÉTTANTERMES TANYAI ISKOLA TERVRAJZA, TANÍTÓI LAKÁSSAL, 1926. (BÁCS-KISKUN MEGYEI LEVÉLTÁR) zók kiválasztása következett. Ez mindenütt sok adminisztrációval járó és nagy körültekintést igénylő feladat volt. A jó előkészítés azonban esélyt is jelentett arra, hogy műszakilag és esztétikailag egyaránt megfelelő épületeket vehetnek át és ezzel eleget tudnak tenni az építkezéseket támogató kultuszminisztérium elvárásainak is. A kecskeméti iskolák kivitelezésére kiírt versenytárgyalásra a megadott határidőig: 1926. május 6-ig 51 vállalkozó nyújtotta be pályázatát. A nagy érdeklődéssel kísért versenytárgyalást 1926. május 11-én tartották a városi számvevőség és a mérnöki hivatal közreműködésével. A pályázók kilenc fő munkacsoportban nyerhettek el kivitelezési munkákat: I. Föld-, kőműves és elhelyező munka. II. Vasmunka. III. Ácsmunka. IV. Bádogosmunkák. V. Burkolómunkák. VI. Padozat. VII. Asztalos, lakatos, üvegező és mázolómunkák. VIII. Redőnyös munkák. IX. Kályhák és takaréktűzhelyek. A helybelieken kívül budapesti, hatvani, és monori vállalkozók adták be pályázatukat. Érkezett ajánlat vasvázas szerkezetű épületek, az ún. „Förster-féle szabadalmazott, szigetelt falú vasiskolák" építésére is, de ezt nem vehették figyelembe a VKM és a város közötti megegyezés alapján, miszerint ezek az iskolák mind a „rendes és szokásos" anyagból építendők. Figyelmen kívül hagytak minden olyan pályázatot, amely nem felelt meg a tartalmi és formai követelményeknek. Csak azok ajánlatával foglalkoztak, akik az előírt biztosítékot letétbe helyezték. Elutasították azokat, akik nem az előírt méretű és formájú anyagra tettek ajánlatot (pl. műpala, kályha stb.), és az irreálisan drága ajánlattevők pályázatát (így például