Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció Kecskeméten 1926-ban

TÖRTÉNELEM 319 épüljenek, legfőképpen azonban azt kívánom biztosítani, hogy az iskolaépületek szilárdak, tartósak, higiénikusak és célszerűek legyenek. Ezt a célt az általam adandó tervek használatával hasonlíthatatlanul könnyebben elérem, mintha minden építtető maga készíttetné a terveket."

26 Az akció során átadott és ma még fennálló iskolaépületekről szinte az első benyomás alapján megállapítható, hogy azokban az esztendőkben épültek. Nemcsak a hasonló építészeti megoldások jellemzőek ezekre az iskolákra, hanem az időtálló, jó minőségű anyagok használata is. Az iskolaudvarok mérete, a melléképületeknek a tanteremtől és a tanítói lakástól való távolsága is árulkodik: korábban sem, a későbbiekben pedig még kevésbé építettek 1-2 tantermes iskolákat nagyobb méretű telkekre. A típustervek alkalmazása természetesen nem jelentette azt, hogy kívül-belül teljesen azonos iskolák épültek valamennyi településen. Mindenhol maguk döntötték el, hogy az ajánlott tervek közül melyiket fogadják el, melyek felelnek meg a helyi igényeknek, a leendő épülettel szemben támasztott követelményeknek. Kecskeméten és környékén a B, a H, és az M jelű 1, 2 és 3 tantermes, tanítói lakással ellátott típusterveket alkalmazták. (Kecskemét valamennyi iskolája községi jellegű népiskola volt már 1877-től. Itt nem használták pl. azokat a típusterveket, amelyekben oltárfülkével egybenyitható tantermek voltak. A Duna—Tisza köze néhány más településén — mint pl. Jánoshalma, Kecel, Bácsalmás, ahol túlnyomórészt katolikus jellegű iskolák voltak — inkább ezeket részesítették előnyben, néhol még kisebb toronnyal is megtoldva az oltárfülke fölötti részt.) A tervek kiválasztása és a telkek biztosítása után a megfelelő építési vállalko4. KÜLTERÜLETI ELEMI NÉPISKOLA TERVRAJZA 1926-BÓL (BÁCS-KISKUN MEGYEI LEVÉLTÁR XV/15.) 26. Magyar Törvénytár 1926. 63.