Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Történelem - Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció Kecskeméten 1926-ban
TÖRTÉNELEM 315 —Tisza köze falvaiban, városaiban is 18 . Ahogyan mindezek Kecskeméten lezajlottak, az példaértékűnek tartható. Az 1925. április 29-ei, már említett városi közgyűlésen elfogadott, a tényleges igényekhez képest szűk iskolaépítési program a város anyagi nehézségei miatt csak részben fedezte a népiskolai felügyelő igazgatóság javaslatát. Az 1925-re tervezett 3 iskola építését szeptemberig nem tudták elkezdeni. A 15 évre tervezett iskolaépítési programtól csak távlatokban remélhették a tanyai tantermek zsúfoltságának megszüntetését. Amikor a város vezetősége tudomást szerzett az akcióval kapcsolatos készülő törvényjavaslatról és az Országos Népiskolai Építési Alap létrehozásának tervéről, azonnal érdeklődött a kultuszminisztériumban Kecskemét esélyeiről egy nagyobb léptékű építkezési terv esetére. A város kultúrtanácsnoka és a kultuszminisztérium közötti tárgyalások eredményeként 1925. szeptember 2-án a minisztérium képviseletében Kecskemét vendége volt Petróczy István miniszteri tanácsos (Klebelsberg egyik legfontosabb közvetlen munkatársa az akció előkészítésében és lebonyolításában) és dr. Kosa Kálmán miniszteri tanácsos. A Kecskeméten töltött öt nap alatt tárgyalásokat folytattak a pusztai iskolák építéséről és a népiskolai felügyelő igazgató társaságában szemlét tartottak a külterületeken. Ennek eredményeként előzetes megegyezés született arról, hogy a legrosszabb helyzetben levő Miklóstelep, Szarkás, Külsőnyír, Szolnoki út, Szentkirály-központ, Lakitelek, Szikra, Monostorfalva és Alsóméntelek kap iskolát tanítói lakással és a szükséges melléképületekkel. A városi költségvetés terhére már korábban is tervbe vett három iskolát Kisnyírben, Világoshegyen és Kisbugacon szándékoztak megvalósítani. Az egy tantermes iskolákhoz az állam 120 millió pengő, a két tantermesekhez 170 millió pengő segélyt helyezett kilátásba, a helyi pénzügyi fedezet kiegészítéséhez. Ennek egyik alapvető feltétele az volt, hogy a város az egy tantermes iskolákhoz legalább 2000, a két tantermesekhez 3000 négyszögöl telket biztosítson. Ezt azzal indokolták, hogy az akció során építendő iskolák zöme olyan tanyai iskola, ahol majd gazdasági irányú továbbképző iskola fog működni, amellett szükséges a tágas iskolaudvar, játszótér, és számítani kell az iskolaépület esetleges bővítésére is. Ezért legalább egy kataszteri hold terület szükséges az iskola számára, de legalább annyi kellene a tanítónak is, hogy a legszükségesebb terményeket megtermelhesse családja számára. A telkek nagyságának meghatározása egészséges és előrelátó szemléletről tanúskodik. Az esetek többségében megoldható volt a megfelelő méretű telkek kihasítása vagy kisajátítás útján történő megszerzése. (Az iskolák céljaira szükséges ingatlanokra az 1881. évi XLI. te. értelmében kisajátítási joga volt a városnak, amelyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára a kereskedelemügyi miniszter engedélyezett.) Az iskolatelkek biztosítása Kecskemé18. Részletesebben: SZ. KÖRÖSI ILONA: Klebelsberg-iskolák a Duna—Tisza közén. Kézirat, 1990.
