Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció Kecskeméten 1926-ban

306 Sz. KÖRÖSI: TANYAI ISKOLAEPITESI AKCIÓ . . . Az iskolaépítési akciót az erről szóló törvényalkotás előzte meg. 1925 júniusában készült el az a tervezet, amely az országgyűlés közoktatásügyi és pénzügyi bizottsága elé került megvitatásra. A dokumentum „A mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról" címet viselte. A parlament 1926 februárjában vitatta meg, 1926. évi VII. te.-ként került be a Magyar Törvénytárba. Az iskolaépítési program öt esztendőre szólt és a legégetőbb gondok megoldására ezen az időszakon belül 5000 népiskolai objektum megvalósítását tűzte ki célul. A program fontossági sorrendje a következő volt: a) iskolátlan községek, tanyák, majorok; b) rossz és meg nem felelő iskolaépületek, amelyek helyett újakat kell emelni c) a teljesen tarthatatlan zsúfoltság megszüntetése. Az 5000 objektum nem ugyanannyi iskolát, hanem — pontosan — 3475 tantermet és 1525 tanítói lakást jelentett. Az ötéves iskolaépítési programmal Klebelsberg nem kívánta lezárni az akciót — számításai szerint még további 3000 objektumra lett volna szükség —, az 5000 objektum megvalósítását sürgősségi programnak tekintette. Az iskolák felépítését államsegéllyel tették könnyebbé, erre az állami költségvetésből 25 millió aranykoronát (= 60 millió pengőt) biztosítottak. A kulturális célokra fordítandó pénz kiharcolásáért Klebelsberget, mint ő maga írta, „kényelmetlen miniszternek" tartották; más oldalról viszont, főleg későbbi bírálói, azért marasztalták el, mert kevésnek tartották azt az összeget, amelyet kulturális célokra fordított. Tény, hogy Klebelsberg kultuszminisztersége idején a kultusztárca költségvetése meghaladta a 10%-ot, 1926/27-ben 15,44% volt. (1920—24 között 1,23,2%)

8 Az új iskolák költségeinek 50%-át fedezhették államsegélyből. Az 1926. évi VII. te. létrehozta az Országos Népiskolai Építési Alapot, amelyből segélyt és rövidlejáratú kölcsönöket folyósíthattak az igénylő közösségeknek. Államsegélyt és államkölcsönt csak meghatározott feltételekkel engedélyezett a kultuszminisztérium; ilyen volt a megfelelő nagyságú telek biztosítása, ajánlott típusterv vagy annak adaptálása, tartós, jó minőségű építőanyag használata, kiváló minőségű kivitelezés és garanciavállalás az építkezési vállalkozók részéről. A törvény szólt az érdekeltségi iskolák létesítéséről is. Az iskolaállításra kötelezhető érdekeltségek közül — különösen az Alföld tanyás vidékein — Klebelsberg számított a nagybirtokosokra, s méltányosnak tartotta — mint a törvény indoklásában írta —, „hogy az, akinek az ország területéből tekintélyes része van, a nemzeti vagyon tekintélyes részének ura, jelentékeny részt vállaljon magára a kulturális terhekből."

9 Ez a remény azonban nem vált valóra — az öt év alatt mindössze 26 érdekeltségi iskola épült az egész ország területén. 8. SÁRKÖZI István, 1979. 206. 9. Magyar Törvénytár, 1926. VII. te. 61.