Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai ferences zárda Háztörténetének I. kötete (Ötödik rész. 1791–1899)

TÖRTÉNELEM 277 Miként folyó évi július 7. napján a nagyméltóságú Főispán úr által a mi birtokunkon keresztül megnyitott új utcák tárgyában kirendelt nemes Küldöttség előtt válaszoltam, úgy ma is nemzetes uraságod és a többi, ebből a célból összegyűlt uraság előtt azt válaszolom: én semmiképpen nem akarok beleegyezni abba, hogy a konventi birtokokat új utcák nyitásának okán elvegyék, és a jövőben visszavonhatatlanul elvettnek és elidegenítettnek tekintessék azzal a megegyezéssel, hogy a konventet vagy készpénzzel, vagy pedig bajai területen más tulajdonából kihasított [földdel] kártalanítsák; ha ebbe beleegyeznék, kárt okoznék hazánk törvényei által is megerősített jogainknak és kiváltságaiknak, amint ez látható Mátyás király 1486. 6. Rendelet 6. cikkely, továbbá 1522. 36. cikkely és 1595. 27. cikkelyben. Ami még több: azon kívül, ha ebbe beleegyeznék, vállalnom kellene a felelősséget az engedetlenség bűnéért feletteseim, nevezetesen az érsek őnagyméltósága és a tartományfőnök atya előtt, és Őfelsége előtti megszégyenítésnek is kitenném magamat, mivel Ő Szent Felsége 783. július 14-én 3142/237. szám alatt kiadott rendelete értelmében az ingatlan birtokok csere révén történő elidegenítése tiltott, és azok minden jövedelmének elvesztését vonja maga után. Várjuk ezért a legfelsőbb királyi döntést, amelyhez — ha kiadják — mindenkor és mindenben feltétlenül alkalmazkodunk. Kelt Baján, 793. július 28. Stojanovich József testvér s. k. a konvent házfőnöke Augusztus 1. Megjött Budáról Spaics László nagyontisztelendo helyettes tartományfőnök atya, aki augusztus 2-án elvégezte szent áldozatát, s harmadikán hajóval Mohácsra távozott a titkár atyával és az írnok atyával. 21. A nagyontisztelendo tartományfőnök atya Bácsból visszatérőben Radna felé vette útját a kánoni vizsgálat megtartása okából. Szeptember 16. Franciaország rémurai szentségtörő dühükben föláldozták másik ártatlan áldozatukat, fenséges királynéjukat, ugyanazzal a gyalázatos gillotin szerkezettel, amellyel XVI. Lajos királyt is elvesztették. Október 14. Vurmser Valdek és a porosz seregek vezére, Brunsuich generálisok Veissenburg mellett általános győzelmet arattak, megsemmisítve a legerősebb francia vonalat, közülük 4000-et megöltek és ugyanannyit fogságba ejtettek. Egyebek között 70 ellenséges mozsárágyút is zsákmányoltak.