Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai ferences zárda Háztörténetének I. kötete (Ötödik rész. 1791–1899)

258 KAPOCS—KŐHEGYI: A BAJAI FERENCES ZÁRDA . . . hogy bűnvádi eljárást indítanak ellene; Ő Felsége azt kérte, hogy szabadon választhassa meg ügyvédeit. Majd ismét visszavezették a Tempionak mondott palotába. AZ 1793. ÉVBEN Január 21. Párizsban e napon a legszomorúbb esemény történt, mely az egész történelemben olyan korszakot jelöl, mely fölfedi a francia népnek olyan gyalázatát, amilyenhez hasonló alig található az ősrégi önkényuralmak idején. XVI. Lajost, Franciaország szerencsétlen királyát a nemzeti konvent jogtalan, szabálytalan és illetéktelen ítélete alapján délelőtt 10 órakor a forradalom terén — azon talapzat mellett, melyen 4 hónappal előbb még nagyapjának szobra állt — lefejezték. Holttestét a Magdolna temetőben abba a sírba tették, amelyben azok csontjai fekszenek, akiket az ő eljegyzésekor veszítettek el. Lajost vasárnap délben szakították el családjától; vasárnap éjjel megvacsorázott, és a legnagyobb nyugalommal aludt; reggel 7 órakor ébresztették, fölkelt, szó nélkül felöltözött. 8 órakor vitték a vesztőhelyre. Kocsin vitték gyóntatója és két tiszt kíséretében. Egész úton egy szót sem szólt, mindenki a legnagyobb csendben volt azon kívül, hogy mikor a Temple kapuján kimentek, valaki a polgárok közül szánalomtól indítva — kegyelemért kiáltott. Amikor a kivégzés helyére értek, 4 vagy 5 percig a kocsin maradt, s halkan a gyóntatójával beszélt. Majd lelépett a kocsiról, sötét ruhát öltött, fölment a kivégző géphez, és hangosan ezt kiáltotta a nép felé fordulva: Ó franciák! ártatlanul halok meg! Erről a helyről, ebben a pillanatban, amikor az isteni Bíró előtti megjelenésre készülök, igazat szólok nektek: megbocsátom ellenségeimnek az okozott sérelmet, és kívánom, hogy Franciaország . . . ezeknél a szavaknál elkezdtek harangozni, hogy ne lehessen hallani kegyelemért kiáltó szavait. Ezután maga tette fejét a gép alá, és lefejezték. A hóhér a fejet fölemelve megmutatta a népnek, s hangosan így kiáltott: Éljen a szabadság! Éljen a Francia Köztársaság! Lajos király lefejezése után sietve futottak, hogy szétosszák a királyi ruhákat, levágott haját pedig eladták egy ácsmesternek. Ide illenek: Szétosztották maguk között ruháimat, és fejemnek hajszálaira sorsot vetettek. Február N agyontisztelendő Jesik László atya, a mi Kapisztrán Szt. János tartományunk tartományfőnöke, a legkiválóbb férfiú a tartományban bölcsességben, tudományban, a szeráfi szerzet ügyeinek előmozdításában való buzgóságban, és az ügyek vezetéséhez rátermettségben kiváló; aki több év óta a legnagyobb türelemmel viselte szörnyű és gyógyíthatatlan podagra betegségét, miután példás jámbor-