Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai ferences zárda Háztörténetének I. kötete (Ötödik rész. 1791–1899)

TÖRTÉNELEM 257 Augusztus 9. Miután II. Ferencet Frankfurtban ünnepélyesen római uralkodóvá koronázták, augusztus 9-én a csehek Csehország koronás királyaként üdvözölhették. Szeptember 1. A franciaországi Verdun városát az erőddel együtt az egyesült osztrák—porosz hadsereg megadás után elfoglalta. De Baurepaire úr, a vár parancsnoka sokáig nem akarta azt átadni, azonban a vezetőség tagjai és a nép kényszerítették, hogy átadja a kulcsokat hadseregünknek és a porosz katonaságnak; ő ekkor szemét az égre emelve felkiáltott: Óh Szabadság! Önmagát öli meg.

23 Október 4. E nap kora reggelén bőséges havazás volt a bajai határban. Ugyancsak ebben a hónapban Franciaországban a jakobinusok 120 világi és szerzetes papot, akik nem akarták letenni az esküt az új alkotmányra, különböző halálnemekkel megöltek, elsőként az érseket, utolsónak pedig a püspököt.

24 Ennek a hónapnak a végén az osztrák—porosz hadsereg kivonult Franciaország határvidékéről, hogy elfoglalja téli szállását részben Belgiumban, részben pedig a Birodalomban. November I. Attól az időtől kezdve, hogy a jakobinusok és a többi szabadelvűek fölszították a tüzet Franciaországban, és a királyt megfosztották tekintélyétől, s őt családjával együtt a Tempionak mondott palotába zárták, az alkotmányosok mostanig több mint hetvenhét-ezer előkelő embert öltek meg különféle módon, akik nem fogadták el az alkotmányt. December II. XVI. Lajost, Franciaország szerencsétlen királyát katonai őrizet alatt a nemzeti konvent termébe vitték, ahol bátran válaszolt a kérdésekre. Ezután tudatták vele, 23. II. Lipót és II. Frigyes Vilmos porosz király védelmi szövetséget köt, melynek értelmében francia támadás esetén 20 000 főnyi hadsereggel támogatják egymást. Március l-jén meghalt II. Lipót; utódját, II. Ferencet március 27-én felszólítják, hogy bontsa fel a szövetséget, és hagyja abba a háborús készülődést. Mivel erre nem hajlandó, április 20-án Franciaország hadat üzen Ausztriának. Az események ettől kezdve bonyolulttá és bizonyos mértékig áttekinthetetlenné válnak. A HD nem is mindig a legfontosabb mozzanatokat jegyzi fel. A felesleges jegyzetelés elkerülése végett itt a legfontosabb hazai és külföldi bibliográfiákat és irodalmat adjuk meg, és később nem térünk vissza rá. KRONES, Franz, 1882.; DA VOIS, Gustave, 1908., 1909., KIRCHEISEN, Friedrich, 1908.; UHLIRZ, Karl—UHLIRZ, Mathilde, 1927.; KERTÉSZ János, 1934.; VILLÁT, Louis, 1936.; DALHMANN, Friedrich—WAITZ, Georg, 1939. — Az eseménytörténetre SOREL, Albert, 1885.; DRIAULT, Edouard, 1910/a, 1910/b; WAHL, Adalbert, 1912. 24. A francia forradalom magyarországi kapcsolatáról ECKHART Sándor, 1924.