Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza
238 D. SZABÓ: DUSNOK TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA . . . után beépültek. A dusnokiak már csak a Miklósi bara szélén fekvő ötödik temetőre emlékeznek, ennek az 1960-as években betemetett gémeskútját még temető kútjának nevezték az idősebbek. B. 13. Plébániaház Domus parochialis. „Parochialem domum extruxit. . . Anno 1743." (1803, L. 1. 117) Domus parachialis. (1820 k., L. 1. 290) Plébániaház. (1855, L. 21.) Dusnok első plébániája 1743-ban épült fel, egy évvel korábban, mint a templom, ekkor lett a falu önálló egyházközség is. Előtte a sükösdi plébánia látta el a hívek gondozását, bár hivatalosan fajszi filiale volt (1737, L. 1. 1). Az 1800. évi nagy tűzvész elpusztította a plébániát is, és csak 1815-ben készült el az új épület, a templommal egy időben. 3 szobája volt a plébános, 1 a káplán, 1 a családtagok számára, a gazdasági udvarhoz istállók, ólak, kocsiszín tartoztak. Ezt a földszintes épületet az 1980-as években bontották el, helyette egy modern, emeletes plébániát építettek. B. 14. Plébániakert Hortus culinaris. „Hortus pro viridariis culinaribus deserviens." (1763, L. 1. 37) A plébánia telkéhez egy nagy konyhakert is tartozott, déli része körül a falu harmadik temetője feküdt a 18. század második felében. Keleti felén épült fel az 1950-es években az új általános iskola. B. 15. Tanítói lak. Oskola Tanítói lak. Oskola. (1855, L. 21.) A templom nyugati szomszédságában volt a falu első iskolája, egy fedél alatt a tanító lakásával. Valószínűleg 1815 körül építették, egy időben az új templommal és plébániával. A korrábbi iskola helyére nem áll adat rendelkezésre. Az épületet 1990-ben bontották le, helyén épült fel a termelőszövetkezet központi irodája. Az iskola dusnoki neve Skola. B. 16. Templom utcza Templom utcza. (1864, K. 12.) A falu mai főutcája, dusnoki néven Veliki sokak. B. 17. Nagy v.öreg utca Nagy v. öreg utca. (1864, K. 12.) Feltehetően a Naszipot és a Sztaro szelőt átszelő észak—déli irányban futó utcát nevezték ígyB. 18. Helységház úteza Helységház úteza. (1864, K. 12.) A mai Községház utcája, a Nagyhídnál kezdődik és a Főutcánál ér véget, a kb. 150 m hosszú Vajas menti hátat szeli át. A hagyomány szerint itt épített házat a török idők alatt az egyik dusnoki ős, Perija. Az árvízmentes hát magja lett a terjeszkedő falu déli részének. Északi és keleti lejtőjét feltöltésekkel magasították meg és építették be. Az utca az 1930 1940-es évek I. kerületében feküdt. B. 19. Község háza Községháza. (1855, L. 21.) Az első, a mainál jóval szerényebb méretű és külsejű községháza a róla elnevezett utca legmagasabb pontján épült. Ezt a 19. század végén bontották le, és építették fel ugyanezen a telken a mai községházát. A dusnokiak Selska kucanak nevezik. B. 20. Jegyzői lak Jegyzői lak. (1855, L. 21.) jegyzői lak. „A rossz karban lévő jegyzői lak eladatasa és Bárczy Károly úr jókarban lévő házának megvétele . . ." (1874, L. 27.) Az első jegyzői lakás a községháza mellett állt, a második vele szemben, az utca másik oldalán, amit a falu 1874-ben vásárolt meg 3500 forintért Bárczy Károlytól, az előző jegyzőtől. Ebben az épületben van a gyógyszertár. B. 21. Újváros Újváros. „ . . . megalkudván Bovári Mihály Újvárosinak adta azon félfertál földet. . ." (1835, L. 20.)
