Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

TÖRTÉNELEM 237 В. 8. Budzsak Bugsak. „ ... az Elegyúron levő kert magában tesz két annyit, mint a Bugsaki, és Váradi kert." (1834, L. 20.) Buzsak. „ ... ad nekem a Halászon levő prosza nevű ... földedet, és a Buzsákban levő kerttedet 10Fba..."(1839, L. 20.) Butsak. „Ambus Mihály, Lőrintz és András kertjeik u.m. Butsaki kert... szélessége 14 öli hosz 15 1/2..." (1843, L. 20.) Pucsak. ,,A' Pucsaki kertre édes Atyánk 140 ft. vett fel interesre . .." (1846, L. 20.) Budzsak. (1850 k., L. 19.) Budzsak vagy Zúgó. (1864, K. 12.) A Vajas Dusnokot körülvevő nagy félkörívében fekszik. A 20. század közepéig kertek és kaszálók voltak rajta, az 1970-es évekig teljesen beépítették. Keleti része az 1930—1940-es években az V. kerülethez tartozott. Neve Budzak. B. 9. Folyócska utcza Folyócska utcza. (1864. K. 12.) A Sztaro szelőtől és a Nasziptól nyugatra, egy észak—déli irányban húzódó utca neve. Valamikor egy kis lók, amit lolyócskának neveztek, folyt a két házsor között, a 19. század közepéig még híd is volt rajta. A fok a Vajas budzsaki nagy kanyarulatát szelte át, lehet, hogy a korábbi időkben a Vajas medre volt. A fokot a 19. század második felében töltötték fel. Dusnoki neve Fajocka. B. 10. Temető utcza Temető utcza. (1864, K. 12.) A Miklósi bara partján elterülő régi temető mellett elhaladó utca, a mai Rózsa Ferenc utca, a Hát délnyugati részén. Eredeti neve már feledésbe merült. B. 11. Templom Mater Ecclesiae. „Mater Ecclesiae A° 1744 extructa . . :" (1762, L. 1. 20) Interimalis Ecclesiola. (1820 k., L. 2.) Ecclesia. „Hanc .. . Ecclesiam . .. aedificari capit 1810 et perfecta est 1813 — ас anni 1814-i die 22-a Januarii est benedicta ..." (1820 k., L. 2.) A falu legelső temploma 1744-ben épült az akkori falu keleti szélén, a Miklósi bara déli végén, ahol a mai templom is áll. Falai kőből és téglából, tornya fából készült, három harangja volt, 27 x 9 lépés volt az alapterülete. 1800-ban csaknem az egész faluval együtt leégett. Épen maradt oldalsó falához egy ideiglenes templomocskát ácsoltak össze deszkából és lécekből, de néhány év múlva, 1805. telén ez is elpusztult, a nagy havazás következtében összeroskadt a szükségtemplom. A mostani templom építését 1810-ben kezdték meg, 1813-ra elkészült, és 1814. január 22-én szentelték fel. A dusnokiak Crkva-nak nevezik. B. 12. Temető (A falu régi temetői) Cemeterium. „Cemeterium est unum penes Ecclesiam parachialem, et etiam antiqvum in Garabb extra pagum . .." (1762, L. 1. 24) Cemeterium Antiquum. „Circa Ecclesiam Cemeterium est Antiquum, aliud non procul eque antiquum, tertia extra Possessionem est. . ." (1803, L. 1. 111) Cemeterium. (1816, L. 1. 284) Új temető. „Új temető a Miklósi bara dűlőben." (1850 k., L. 19.) A falu legelső temetője Garábon, a mai borsosháti major területén volt. Az első templom megépítése után (1744) a templom köré temetkeztek, majd nem sokkal utána, amikor itt nem volt több hely, áthelyezték „a falun kívülre", az akkor még beépítetlen Hátnak a templomhoz közel eső széléhez. A 80 x 60 lépés nagyságú terület körülbelül a Plébániakert és az Óvoda szomszédságában, talán telkük egy részén feküdt. 1800 körül ez a harmadik temető is megtelt. Ekkor újra használni kezdték a garábit, de csak rövid ideig, mert 1816-ban már újra a templom közelében, a Miklósi bara szélén találjuk, immár az ötödik helyen. Ezt nevezik 1850-ben új temetőnek. Területe 1200 öl volt, csatlakozott a harmadik temető északi széléhez. 1864-ben találtak végleges helyet a falu sírkertjének a Hát északi végén, az első faiskola területén. A korábbi temetők röviddel megszűnésük