Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

TÖRTÉNELEM 235 A Lovrin rétnek az a része, ami Disznós (Górföld) határán fekszik. A nádas helyén ma szántóföld van. Dusnoki neve Podret. Dúsnak bérelt pusztái 264. Disznós Diznos. (1408, K. 3. 325) Mezraa Disnos. (1578, K. 6. 99) Disznós. „... Birnak Pusztákotis arendaban és fizetnek.. . Disznóstul f. 3. Alsó Káltul f. 6. . .." (1725, K. 2. 312) Disznós 10-te Ried. (1830 к., T. 16.) Gor psz. (1900 k., T. 19.) Elpusztult középkori falu Natka keleti szomszédságában, még a török idők előtt néptelenedett el. A hódoltság után a kalocsai érsekség birtoka lett, a 19. század elejéig folyamatosan dusnoki jobbágyok árendálták, ezután magánbérlők kezébe került. A 19. század második felétől Gór László érsekuradalmi tiszt bírta hosszú ideig, aki gazdasági épületeket is emelt a disznósi faluhely hatján. Területe alacsony fekvésű, mocsarakkal és vizes kaszálókkal vegyes vidék volt, csak néhány hátját használhatták szántóföldnek. A vizek visszaszorulásával csaknem egész határa szántóföld lett. Miskéhez tartozik. Eredeti neve feledésbe merült, a miskeiek már csak Gór-földnek ismerik, de az idősebb dusnokiak emlékezetében még él Disznós neve. 265. Kall Coll. (1163, K. 4. II. 426—427) Koll. (1298, uo.) Poss.Kall. (1464, K. 3. III. 333) Kai falu. Nagy-Kál falu. 1584-1620, K. 11. 165) Alsó Kai. „Birnak Pusztákotis arendaban és fizetnek.. . Alsó Káltul f. 6. Fekedtül f. 8.. . ." (1725, K. 2. 312.) Kalla. „Praedia. . . Dusnokienses incolae sunt. Kalla, Natka.. ." (1763, L. 1. 36) Kall. „Intra ambitum sui territorii habet praedia omnia cultivata. . . natka, Kall & Halász." (1764, L. 1. 38) Kalli Puszta. „. . . Kalli Pusztán. . . 21 Posoni mérő alá való fölgye vagyon. . ." (1768—1769, K. 15. 520) Felső Kall praedium. „. . . Hajósnak hatara mégyen felső Kall praediumnak határa felé. . ." (1775 k., L. 11.) Kall. (1898, K. 14.) Elpusztult középkori falu Natkától délre, a Hajós és Nemesnádudvar közötti mocsarak északi partján. 1620-ban meg lakott helyként említik, röviddel ezután pusztulhatott el. A török hódoltság után a kalocsai érsekuradalom pusztája lett. Határának északi részét Felső-Kall néven 1750 körül Hajós határához csatolták, a nagyobbik, magasabban fekvő Alsó-Kalit Dusnok bérelte a 18. század végéig. Ekkortájt oszthatták fel Alsó-Kall területét két részre, nagyobbik, keleti részét az érsekuradalom saját kezelésébe vette, nyugati sarkát pedig Bogyiszló kapta meg árendába, és Csipcsa néven bérelte a 19. század végéig. Kall falu Alsó-Kall északi szélén, a környék legmagasabb, mindig árvízmentes hatján feküdt, helyét cserép- és téglatöredékek jelzik. Az egykor mocsarakkal, lápokkal borított táj a 19. század közepére csaknem teljesen kiszáradt, már csak a mélyebben fekvő részeket borítja nád, bozót, kisebb-nagyobb facsoport. Ma az egész kalli határ Hajóshoz tartozik. Neve Dusnokon Kala. BELTELEK (B. 1—B. 25.) B. 1. Téglavető T. V. (1879, T. 4.) A falu téglagyára a Miklósi bara északi végén, a Vajas közelében állt, tulajdonosa Raies-