Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

224 D. SZABÓ: DUSNOK TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA . . . Mária fok. (1864, K. 12.) Fok Féket és Tarnakháza közt, a Crkvicától keletre. Legenda fűződik hozzá, itt látták fürödni Szűz Máriát a gyermek Jézussal. A fok dusnoki neve Marijin viric. 194. Feketi köröszt Feketi köröszt. (1855, L. 21.) A Kápolnától délnyugatra állt, a Miskére vezető út mellett, 1935-ben bontották le. Dusnokon Marijin kriz-nek nevezték. 195. Kápolna Kápolna Tér. (1850 k., L. 19.) Capella. „. . . Capellam in loco penes viam versus Miske sito. . ." (1855, L. 2.) Kalvarien Kpl. (1900 k., T. 19.) Féket északkeleti szélén áll egy kis mesterséges dombon, a Crkvica közelében. Nem a tőle 20-30 m-re húzódó hátra építették, hanem a völgybe, valószínűleg oda, ahol a legenda szerint a Szűz Mária jelent meg. Nem tudni, mikor épült, már a 19. század elején sem emlékeztek rá. Nemcsak a dusnokiak, hanem a környező falvak búcsújáróhelye is volt sokáig, de ma már csak a dusnokiak emlékeznek meg ünnepéről Sarlósboldogasszony napján. Dusnokon Kápolna néven ismert. 196. Külső-Feket Külsőseket. (1734, L. 30. I. fond, 2. fasc. 73) A Vajas menti (Belső-) Fekettől délkeletre feküdt a Kápolnától kiinduló hát nyugati végén. Kissé távolabb feküdt a falu magjától, megkülönböztető néven 1734 előtt nem említették. A területet Dusnokon csak Feketnek ismerik. 197. Mlecseta bara Mlecseta Bara. (1850 k., L. 19.) Mlecseta. „. . . Féket nyomásban. . . Mlecseta és fekecska barábani laposok. . ." (1855, L. 21.) Mlecseta vagy tejke palé. (1864, K. 12.) Mlecseta bara. „. . . folytonosan adózás alatt létező. . . hatitsi, mlecseta barai. . . régi szántóföldek. .." (1865, L. 21.) Féket északkeleti sarkából kiinduló, délnyugati irányban húzódó, mély fekvésű, vizes kaszáló. Régebben vízállás volt, ma szántóföld. Magas partján terült el Külső-Feket. Dusnokon Mleceta vagy Mleceta bara néven ismert. 198. Miskei út Via versus Miske. „. . . Capellam in loco penes viam versus Miske sito.. ." (1855, L. 2.) Miskei út. „A miskei út a' mostani állapotban meghagyatik. . ." (1864, L. 21.) A faluból kiinduló, északkeleti irányban futó széles főút volt a 20. század elejéig, a Kápolna mellett haladt el, majd keleti irányba fordulva átszelte Tarnakháza és Felső-Lugas területét, és Natka keleti szélén ért véget. A Kecske-fok környékén ágazott le észak felé a tulajdonképpeni Miskei út, amit a dusnokiak Homrodski put-nak hívtak. 199. Feketi közlegelő Feketi közlegelő. A Tüskös keleti széle Féket déli részén. Külön neve Dusnokon nem volt, a Tüsköshöz tartozott. Ma szántóföld. 200. Fekecska bara Fekecska bara. „Fekete nyomásban . . . Mlecseta és fekecska barábani laposok . . ." (1855, L. 21.) Fekete bara. „Terra in fekete bara 1/2 metr.poson.capax" (1855, L. 2.) Feketczke Bara. „A házas zselléreknek a' . .. kaszállók helyett. . . ugyan annyi . .. föld ... a Feketczka Barából cserélendő ki." (1864, L. 21.) Széles, vizes lapály volt az említés idején, Feketét választotta el az Ollaricától és egy rövidebb szakaszon Körtvélyestől. Ma szántóföld, neve Feketska bara. 201. Istokova Dola Istokova Dola. (1850 k., L. 19.) Ma is ezen a helyen ismert lapály a Tüskös déli részén, a külbogyiszlói határszélen. Ma szántóföld