Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza
TÖRTÉNELEM 215 maradt. A káptalan 1866-ban a Lenes erdő kivételével bérbe adta földjeit Gál Péter bajai vállalkozónak, aki az uraság számára gazdasági központot alakított ki cselédlakásokkal, istállókkal, ólakkal, egy kocsiszínnel és egy „urasági" épülettel az egykori Garab falu területén. A majort eleinte Dusnoki-pusztának, majd hol Halomnak, hol Gál-pusztának nevezték, végül a századforduló körül a Borzas-hát nevének torzításával Borsoshátnak kezdték hívni. Ez lett végleges neve. Jelenleg a dusnoki tsz gazdasági központja. 153. Garáb Garáb falu. (1548 1620, K. 11. 163) Kariye Garab. (1578, K. 6. 48—49) Garab. (1725, K. 2. 311) Garab puszta. (1734, L. 30. I. fond. 2. fasc. 73) Gurabb. (1742, T. 6.) Garabb. „Cemeterium est .. . antiqvum in Garabb ..." (1762. L. 1.) Garab. (1855, T. 1.) Garab. (1879, T. 3.) A középkori Garáb falu, ennek temploma és temetője, valamint a bencések kolostora (a szekszárdi apátság fináléja) a mai Borsosháton, a dusnoki tsz gazdasági központjának helyén feküdt. Az elpusztult település hatja árvízmentes hely volt, ősi idők óta lakták. Garáb falu határának nagyobbik része a Vajas nyugati oldalán terült el, birtokosa az apátság volt, ugyanúgy, mint a vele szomszédos Újfalu. A kolostort 1548-ra már elhagyták a szerzetesek, minden bizonnyal a törökök dúlták fel. A falu maga 1620-ban még lakott volt, de nem sokkal ezután ez is a többi környékbeli falu sorsára jutott. A török kiűzése után nem települt újra, mint pusztát egy ideig Bogyiszló és Dusnok árendálta a kalocsai érsekségtől, majd valamikor a 19. század elején végleg Dusnok halárához csatolták. A Vajas-balparti Garáb léte és neve lassanként feledésbe merült, a 20. század elejére a majort és egész környékét már csak Borsoshátnak ismerték. 153.1. Szerzetesek zárdája Szerzetesek zárdája. „Garáb . . . ezen terület legmagasabb tájékán létezett hajdan valamely szerzetesek zárdája a' vajas ér partján, melynek utolsó omladékai ezen század első 's második tizedében hordattak és ásattak ki. .." (1864, K. 12.) A középkorban a szekszárdi bencés apátság filiáléja, a garábi apátság állt a mai Borsoshát helyén. Alapításának ideje nem ismert. Első, ehhez a kalocsai sárközi területen fekvő Garábhoz fűződő említés (1548) sem közvetlen: az első török adóösszeírás Garáb falu adatainál nem tesz említést a kolostorról vagy lakóiról, ellenben Garáb északi szomszédja, Újfalu összeírásánál találunk egyértelmű utalást a pár évvel azelőtt még lakott kolostorról. Újfalu egyik vizét Zárda halastavának nevezték, rétjét Apátúr rétjének, távollevő papokat említ, akiknek javait a fajsziak kezelik (1548, K. 10. 43). Újfalu ezek szerint (valószínűleg Garábbal együtt) az apátság birtoka volt. Az elpusztult és rég elfelejtett kolostornak és templomnak romjait a dusnokiak hordták el a 19. század elején. 153.2. Garabi templomhely Rudera Ecclesiae. „In Garab ad Rudera antiquae Ecclesiae . . ." (1831, L. 1. 411) Ecclesia Vestigia in Praedio Garabb. „In territorio Dusnokenski 4-or Ecclesiarum Vestigia cernuntur nempe, in Praedio Oroz, Natka, Féket, et Garabb . .." (1816, L. 1. 300) Ecclesia antiqua. „. . . in Territorii Dusnokiensi versus Praedium Izsák, . . . comperetur . . . antiqui destructi aedificii fundamenta . .. Fundamenta haec antique alicujus Ecclesiae fuisse rudera . . ." (1827, L. 2.) A garábi kolostor és falu temploma a borsosháti major beépített részén volt, az 1950 körül eltüntetett fakereszt jelölte helyét. A kolostor és a templom romjainak köveit 1826-ig zavartalanul hordhattak el a dusnokiak, a romok eredetét addig még vagy nem ismerték pontosan, vagy ha ismerték is, e kor szokásainak megfelelően felhasználták az Alföldön oly értékes építőanyagot saját céljaikra. Ugyanerre a sorsra juthattak a feketi, a natkai és a dusnoki plébániához tartozó oroszi templomok omladékai is. 1826 végén az alapok bontása közben egy sérült, vállán erősen megolvadt harang került a felszínre (ez magyarázatot ad arra, miképpen pusztult el a kolostor és temploma). Miután az érsekség is
