Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

TÖRTÉNELEM 211 Vajas fok. (1879, T. 4.) Vajas folyó, (uo.) Vajas patak, (uo.) A Kalocsai Sárköz legnagyobb folyója. Dusnoki szakasza Tarnakházánál kezdődik, elhalad Féket és Körtvélyes mellett, majd a falut megkerülve délnek fordul. Izsáknál folyásának iránya megtörik, és nyugat felé veszi útját, így hagyja el a falu határát. Egyes szakaszait megkülönböztető jelzőkkel is szokták ellátni (Feketi-, Kishídi-, Budzsaki-, Községházi-, Borsosháti-, Izsáki-Vajas stb.). Dusnoki neve: Vos 125. Bajai út Bajai út. (1850 k., L. 19.) Dusnokra vezető út. (1851, L. 15.) Bajai út. (1864, L. 21.) A régi Bajára vezető földesút Dusnok alsó széléről indult ki, déli irányban a Vajassal párhuzamosan vezetett Izsákig, innen a Vajas mellett először nyugati, majd déli irányban futott az Izsáki határszélen Korpád és Ósükösd felé. Egyes szakaszait feltöltötték, hogy esős időben is járható legyen. Már csak a műúttá kiépített Dusnok és Izsák közti szakasza van meg. Izsákról Osükösd felé vezető részének Korpadski drum volt a neve. 126. Mertaházi közlegelő Mertaházi közlegelő. (1855, L. 21.) Mrtászi legelő. „A házas zsellérek legelő illetősége ... a' Mrtászi dűlőben . . . adandó ki. . ." (1864, L. 21.) Mártonháza területének legnagyobb része még e század közepéig is legelő volt. Északi részét beépítették, ez már a falu békéikéhez tartozik. A dusnokiak ma egész Mártonházát: egykori legelőjét, kertjeit, faluhelyét Mrtaza-nak nevezik. 127. Mártonháza Poss. Martonhaza. (1408, K. 3. 338.) Mártonház puszta. (1560, 1570, 1578, K. 11. 169.) Mezraa Martonhaz. (1578, K. 6. 36.) Martonháza. „. . . volt egy Háza, 2 fertály fölgye, Martonházán és Kiss Elegyuron." (1835, L. 20.) Mertáza. (1855, T. 1.) Mrtász dülö. (1864, L. 21.) Mártonháza. (1864, K. 12.) Mrtaz. (1879, T. 4.) Mártonháza már a török idők előtt elnéptelenedett. Dusnok határához kapcsolásának nincs nyoma, ezért feltételezhető, hogy vagy Dobokával együtt, mint annak tartozéka került a dusnokiak kezébe, avagy már sajátjuk volt a hódoltság alatt is. Az egykori falucska helye a mai kacsatelep magasságában, az országúttól kb. 100 m-re keletre elterülő háton volt, közel az új falunegyed déli széléhez. Határának északi része ma beltelek, a déli szántóföld. Dusnoki neve Mrtaza. 128. Mertaházi kertek Mertaházi kertek. (1855, L. 21.) MertazaGt. (1855, T. 1.) A dűlő legmagasabb részén, az egykori falu hatján voltak, a 19. század végére ez a terület is legelő lett (T. 4.). Neve feledésbe merült. 129. Mártonházi fok Mrtasifok. (1850 k., L. 19.) Mártonházi fok. (1864, K. 12.) A Kovács-fokból ágazott ki, körívben folyt el Mártonháza északi és keleti szélén, majd két ágra szakadva a Halomi-tóba, illetve a Sebes-fokba ömlött. Kiszáradt, mély árka ma szántóföld. Mrtazki fok néven ismert. 130. Sebesfok Sebesfok, bezzera fok. „Sebesfok, ráczul bezzera fok . . ." (1864, K. 12.) Sebesfok. „Izsáki palé .. . úgy szinte a' hasonnevű fok is . .. később a' sebesfokkal egyesül." (uo.) Mártonházánál szakadt ki a Vajasból, délkelet irányt véve a Homka és a Borzas-hát szélén