Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

194 D. SZABÓ: DUSNOK TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA .. . Fodor árok. (1879, T. 4.) Eredetileg rövid, kelet-nyugati irányban folyó víz volt a Fehérnád és a Piskei-fok között, határt képezve Halász és Várad között, majd a 19. század elejétől a Fehérnádi-tó vizének levezetésére használták úgy, hogy a tó keleti szélén a fajszi és dusnoki határ vonalán északi irányban ásott csatornával hosszabbították meg medrét, amivel a Fehérnád lassú kiszáradását segítették elő. A fokban a 20. század közepe óta nincs víz, medrét teljes hosszában felszántották. Neve Dusnokon nem ismert. 16. Lipovacz Lipovacz. „1-ör András Fiamnak hazom Lipovaczon fele kertemet, a' más felett pedig Maria leányomnak .. ." (1837, L. 20.) Lipovatz. „ Szilágyi Mihályra egy ház, utánna járó 1/8 Úrbéri telekkel, és Lipovatzon egy kert örökösödés utján háramlott. . ." (1838, L. 20.) Lipovtza. „ .. . majd ád nékie Lipovtzán egy darabka Kertet. .." (1839, L. 20.) Lipoczi földek. „ . . . elértünk a' Faiszi Gara, és Dusnoki Lipoczi földek között a' Fodorfokhoz . . ." (1839, L. 10.) Lipoczi földek. „ . . . azontúl pedig a' Gara, és Lipoczi földek közt levő völgy közepe teszi a' határt..." (1850, L. 3.) Halászi kertek. „Kertek, mellyek neveztetnek . . . kispiskei, halászi, nyári. . . kertek . .." (1855, L. 21.) Az egykori halászi erdőségből kiirtott kerteknek használt terület a Gara és az országút között. Neve Dusnokon már nem ismert. BÉK (17—20) 17. Boda fok Bodafokja. „ . .. hol Boda fokja bele folyik a Béki fokba . . ." (1850, L. 3.) Boda fok. (1860, T. 14.) Fok Bék területén, a Béki- és a Piskei-fok összefolyásának közelében. Dusnokon Bodza-fok, illetve Bazovacki fok a neve. 18. Bék Beek. (1414, K. 3. 319) Bék falu. (1548, K. 10. 46) Mezraa Bek. (1578, K. 6. 54) Zemin Bek. (uo.) Bék. (1725, K. 2. 327) Bék. (1734, L. 30. I. fond 2. fasc. 73) Bék. (1782, L. 22) Bék árendás Puszta. „ . . . Békén mint árendás Pusztán Tamaskónak szántottunk két ekével 3 napokig.. ." (1834, L. 20.) Érseki Béki puszta. „ . . . itt Miske Fekete végződik, Dusnok Halász folytatódik, és Érseki Béki puszta kezdődik ..." (1850, L. 16.) Bék. (1855, T. 1.) Pusztabék. (1860, k. T. 15.) A középkorban a szekszárdi apátság nemesei lakták, a fajszi székhez tartozott. A 16. század közepe táján néptelenedett el. A 17—19. században puszta volt, Kalocsa, Fájsz és Dusnok népe bérelte. 1855-ben egy térkép már Dusnok határa részeként ábrázolta. A dusnoki népnyelvben: Bek. 19. Béki fok Békifok. „A Békifok torkánál.. . egy régi határt megujjitottunk." (1850, L. 3.) Béki fok. „ . . . nyugott Délfelé a Béki fok közepe teszi a' határt. . ." (1850, L. 3.) Békifok. (1860, T. 14.) Békifok. (1879, T. 4.) Határfok Bék és a miskei Féket, illetve Bék és Piske között. Miske felőli szakasza ma nedves rét és nádas, a többi része szántóföld. Neve Dusnokon nem ismert.