Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

TÖRTÉNELEM 193 A török idők alatt is lakott hely volt, elnéptelenedése a 17. század közepére tehető. A 18 —19. században a kalocsai érsekség pusztája lett. 1703-ban Fájsz, 1725-től kb. 1850-ig Dusnok árendálta. Keleti részét, a Varaszlik környékét a 18. század folyamán még hosszú ideig a fajszi Karászi István bérelte. A jobbágyfelszabadítást követően Halász határának több mint a felét Dusnok kapta meg, a többi része az érsekuradalom kezén maradt. Területén a 18. században még erdőségek voltak, amelyeket a dusnokiak fokozatosan kiirtottak, az irtványokon (prosziákon) kerteket, gyümölcsösöket létesítettek. Ma egész terület szántóföld. Neve a dusnoki népnyelvben Halas, illetve Prosia. 10.1. Sylva Chonta Sylva Chonta. „. . . necnon sylvarum Chonta et pratorum Istvanyaga vocatorum,. . . minus iuste et indebite pro se ipso occupari, ad possessionem suam Oroszy appellatam annecti et applicari fecisset." (1431, K. 19. 22). A fehérvári keresztesek Chonta erdejét és Istványága rétjét 1431-ben a kalocsai érsek emberei jogtalanul birtokba vették és Oroszy birtokukhoz csatolták. Chonta a mai fajszi Erdőaljának felel meg (T. 21.). Ez a terület a középkorban Halászhoz tartozott. A névnek az újkori forrásokban nem találjuk nyomát, a dusnoki népnyelvben sem fordul elő. 11. Mosó fok Mosó fok. (1850 k., L. 19.) Mosó fok. „. .. a' Mosó foktul kezdve Faiszi határ mellett. .." (1855, L. 21.) Mosófok. (1864, K. 12.) Az Istvánága — fokból szakadt ki, keleten és délen a Nyár-dűlőt vette körül, majd a Fehérnádba folyt az egyik, a Piskei-fokba a másik ága. Medrét felszántották. A 20. századi dusnoki népnyelv nem ismeri már. 12. Karászi fok Karászi Pálé. „. . . nyugotra ... az ugy nevezett Karászi Pálé partján egy határ megujjitatott..." (1850. L. 3.) Karászi tó. (1850 k., L. 19.) Karászi palié. „.. . a' Halászi puszták között létező karászi paliéban lévő határ domb . . ." (1850, L. 16.) Karászi fok. „. .. a felek köz elesmerésével az emiitett karászi fok szélén lévő domb valóságos és kétségtelen határdomb . .." (1850, L. 9.) Karaszivölgy. „. . . István ágátul vezető Határ domb a Karaszivőlgy határáig . . ." (1850. L. 9.) Halász keleti, kisebbik részét választja el a nyugatitól. Karászi István hajdani fajszi bérlő nevét őrizheti, aki a 18. században hosszú ideig árendálta Halász keleti részét. A széles fok vagy tó már kiszáradt, helyén szántóföld van. A dusnoki népnyelvben: Karasin fok. 13. Halászi fok Halászi fok. (1879, T. 4.) Halászt választja el Bektől. Dusnokon Halaskin fok a neve. 14. Varaszlik Varaszlika. (1850, k., L. 19.) Varaszlik. „Feketén és Varaszlikon a' Zselléreknek álandóul ... a' 848-ik évtől . . . kiosztott közös legelő földek..." (1855, L. 20.) Varaszlik. „ . . . Proszia, és Varaszlrtc nevű szántó, és kaszáló földek . . ." (1855, L. 21.) Varaszlika. (1860, k., T. 15.) Varaszlik, varaslik. „Varaszlik varaslik: egy igen alacsony mocsáros tájék, vad sását kákát terem." (1864, K. 12.) Halász délkeleti része (kb. 120 hold). Dusnoki népnyelven Varadlic-nak hívják. 15. Fodor fok Alveus Fodor Fok. „ . . . Alveus Fodor Fok nominatus, in . . . Paludem Fehér Nád per Crucem, ä Meridie infmens . . ." (1744, L. 31.) Fodor fok. „ . . . ezentúlpedig a' Fodor fok közepe a' határ." (1850, L. 3.) Fodor fokja, Fodor fok. „ ... itt a Béki fok beleszakad a Fodor fokjába, innét Fodor fok közepe Bék és Dusnok . . . között a' választó határ . . ." (1850, L. 16.) Fodor fok. (1862, T. 11.)