Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Régészet - Horváth Attila: 25 év régészeti kutatásai Bács-Kiskun megyében
12 HORVÁTH: 25 EV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI . . . óta hosszabb-rövidebb megszakításokkal folyó ásatásai a honfoglalás kortól a késő középkori faluig tisztázták a község településtörténetét. Idestova ugyancsak egy évtizede folyik a Kecskemét környéki középkori lelőhelyek módszeres felkutatása, köztük immár hetedik éve a nyárlőrinci középkori templom feltárása. A módszeres feltárások szembetűnő elhúzódásához az anyagi feltételek mellett jó ideig létszámhiányunk is nagyban hozzájárult. A 70-es évek elejéig az ország legnagyobb területű megyéjében mindössze három — Kecskeméten 2, Baján 1, más feladatokkal is túlterhelt régész dolgozott. Némi ingadozással, szerencsés körülmények folytán, csak a 80-as évekre szaporodott fel létszámuk a jelenlegi 7 főre, a közel 850 ezer hektárnyi területű megyénkre a normatívajavaslatok szerinti javasolt 8-9 fő helyett. Ez a hiány meg is mutatkozik elsősorban abban, hogy megyénk központi részével és Kalocsa távolabbi környékével még mindig nem kielégítő a kontaktusunk. Amint a rövid felsorolásból is láthattuk, s ha ezekhez gondolatban hozzáveszszük a rövidebb lélegzetű leletmentések szám szerint fel sem sorolható leleteit, kitűnik, hogy nagyrészt sikerült az időrendi hézagokat kitöltenünk. Ez alól számomra sajnálatos kivétel a korai vaskor kezdete, melyből szinte alig van értékelhető és úgyszólván egyáltalán nincs feltárt leletünk. Hasonló a helyzet az V— VI. század időszakával. Akadtak azonban más kudarcaink is. ígéretes előmunkálatok után, feltételek hiányában, nem készülhetett el a megye régészeti topográfiája; s magam még talán nem véglegesen, de le kellett mondjak a megye halomkataszterének elkészítéséről is. Amíg lehetőség kínálkozott, nem sikerült jó értelemben vett kollaboránsokat toborozni a Fájsz határában késő neolit telinek ígérkező lelőhely, s a hajósi bronzkori földvár hitelesítésére, csakúgy mint a barbarikumban korábban feltételezett római építmények felkutatására. Bátmonostoron nem akadt partner és támogató a feltárt romok megóvására, helyreállítására és bemutatására; és úgy tűnik egy időre lefulladt a késő középkori falvak kutatásának terve is. A kezdetben évi 50 ezer forint ásatási kereteink csak a 70-es évekre érték el a kutatónkénti 50 ezer forintos előirányzatot, amely összeg később a létszám növekedésével osztódva csökkent. így a módszeres feltárásokat nem költségvetésünkből, hanem a rendszeressé vált, évenként mintegy negyedmilliónyi pótelőirányzatokból végezhettük. Ezen összegek ugyan célfeladat megjelölésével egy-egy meghatározott lelőhely feltárására szolgáltak, mindenképpen tehermentesítették azonban költségvetésünk leletmentési, felszerelésbeszerzési tételeit. E póthitelek és a múzeum támogatásának számos más módja elsősorban dr. Gajdócsi István egykori járási, majd hosszú időn át megyei tanácselnök nevéhez fűződik. Erélye nélkül nem csak ásatásaink, múzeumfejlesztési terveink jó része sem valósulhatott volna meg, és kiadványaink közül nem egy silányabb köntösben, vagy egyáltalán nem láthatott volna napvilágot. Sikerült elérnie, hogy ezek az évente jóváhagyott keretek költségvetésünkbe épüljenek. Nem rajta múlott, hogy
