Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Régészet - Horváth Attila: 25 év régészeti kutatásai Bács-Kiskun megyében
10 HORVÁTH: 25 EV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI. . . léptek az azóta kihullott nagy elődök helyébe és nemegyszer méltón töltik be helyüket, nemcsak a hazai, de nemzetközi fórumokon is. Örömmel jelenthetem, hogy nemcsak egykori aggályaink igazolódtak be teljes mértékben, hanem valamennyit terveinkből is sikerült megvalósítani. Amint az várható volt, az elmúlt évtizedek régészeti tevékenységét megyénkben valóban a leletmentések határozták meg. Megyénk és a segítségül hívott társintézmények kutatói a tárgyalt időszakban 121 őskori, 140 népvándorlás kori és 150 honfoglalás és magyar középkori — összesen tehát több mint 400 — lelőhelyen végeztek ásatást, leletmentést, hitelesítést.** Ezek közül mindössze néhány akad, amelynél a veszélyeztetettség nem állt fenn, s a feltárás kizárólag problémák megoldására irányult. Meg kell jegyeznünk, a számadatok is gyakran félrevezethetnek, hiszen gyakori, hogy egy ásatáson előkerülő több korszak leletanyaga adatainkban külön lelőhelyként szerepel, s ugyanakkor egy-egy tételt jelez kimutatásunkban az egyegy napos leletmentések érdemleges anyagot szolgáltató —, s a több hónapos ásatások adata, ennek ellenére tény, hogy munkánkat a gyakran nagy értékű anyagot szolgáltató leletmentések képezték. Az, hogy ennek ellenére nem csupán szerencsés leletekről, hanem kutatásokról is beszélhetünk, elsősorban annak köszönhető, hogy megyénk régészei a mindennapos égető feladatok mellett is szívós következetességgel szakítottak időt, és szereztek másutt fel nem használt pénzmaradványokat, hogy ígéretes lelőhelyekre, évek során át, vagy hosszú évek megszakításai után is, vissza-vissza térjenek. így vált feltáró munkánk valamelyest következetesebbé, e hitelesítések vagy hosszan elhúzódó feltárások révén jutottunk ritkán teljes, de legtöbbször értékelhető, reprezentatív értékű lelőhelyek részleges feltárásához. Ezekkel valóban sikerült is némileg kitölteni az egyes korszakok közötti hiátusokat. Időrendben és jelentőségükben is első helyre kívánkozik, hogy Dobosi Violának többéves időközökkel végzett, többszöri ásatással sikerült a madarasi téglagyárban feltárnia egy felsőpaleolit vadásztanya jelentős hányadát Kőhegyi Mihály jelzései alapján.*** Szakmar-Kisülésen a Régészeti Intézettel közösen a Köröskultúra teleprészletét tártuk fel ugyancsak többéves munkával, a leletek feldolgozását B. Kutzián Ida végzi. (Amint az lenni szokott, a lelőhelyről mellesleg értékelhető bronzkori és szerény kora vaskori leletek is előkerültek.)**** Kunadacs község kijelölt temetőjében több éven át végzett megelőző leletmentésekkel kevésbé ismert korai bronzkorunk településrészletét sikerült megmente **Az ásatások pontosabb adatait Id. H. Tóth Elvira: Négy évtized régészeti kutatásai BácsKiskun megyében. Cumania 12. 1990. 81—233. ***Ld. képek 1—29. Felvételek átengedéséért az ásatóknak ezúton mondok köszönetet. ****Az időszak megyei feltárásaival és leleteivel kapcsolatos publikációkat Id. a csatolt irodalomjegyzékben.
