Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)
Néprajz - Fehér Zoltán: Bátya népének kereskedése
402 FEHER: BÁTYA NÉPÉNEK KERESKEDÉSE . . . szembetűnő ez akkor, ha a paprika történeti problémáit közgazdasági szempontból is megvizsgáljuk. A paprika legújabb kori történetében két szakaszt különíthetünk el: a liberális szabad versenyes korszakot, valamint az állami ellenőrzés és irányítás korszakát vagy — ahogyan a bátyai nép mondja —: ami a szabadkereskedés idején és ami a monopólium után történt. A bátyai paprikás társadalom kezdettől fogva ragaszkodott a spontán piaci viszonyokhoz alkalmazkodó szabadkereskedelemhez. Kétségtelen, hogy a központosító törekvések a biztonságos termelés és értékesítés irányában hatottak, a parasztság történelmi tapasztalatai alapján azonban bizalmatlanul, sőt ellenségesen fogadott minden állami intézkedést, mert azoktól függetlenségének, jogainak megsértését féltette. A polgárosulásban visszamaradt, paraszti kultúrájához ragaszkodó dunamelléki nép nem kezdeményezett önállóan olyanféle igazi parasztszövetkezetet, mint amilyet a makói hagymások. 71 Erejükből csak az állami gyámkodás elleni tiltakozásra futotta, de végül bele kellett nyugodniuk a hivatalosan is „kényszerszövetkezetnek" nevezett rendszerbe. (Egyébként a makói hagymás parasztszövetkezetek is beolvadtak 1937-ben a hivatalos állami álszövetkezetbe.) 72 Bár a bátyaiak intenzív kereskedésük révén saját bőrükön érezték a gazdasági élet nagy összefüggéseinek következményeit, alig-alig engedtek provinciális konzervativizmusukból. Az I. világháború előtt a monarchia jó felvevő piaca volt a nagyobb részt szegedi, kisebb részt kalocsai magyar paprikának. Külföldön egyedül a sokkal gyöngébb minőségű, ám jóval olcsóbb spanyol paprika jelentett konkurenciát számára. 1903-ban, amikor rendkívül kevés paprika termett nálunk, nagykereskedőink jelentős mennyiségű spanyol terméket hoztak be, s ezzel keverték a magyar paprikát, így azt nyereséggel adhatták tovább. 73 A kedvüket vesztett termelőket meg a „hamisítatlan és vegytiszta" magyar paprikát 1914-ben a szegedi iparkamara azzal óhajtotta megvédeni, hogy kidolgozta a paprikaminősítés és ellenőrzés módszerét. A háború miatt azonban ez nem valósulhatott meg, ám a kontinentális zárlat paprika-konjunktúrát eredményezett, hisz a központi hatalmak népei és hadseregei a paprikát a hiányzó bors helyett kezdték fogyasztani. A háborús konjunktúra idején, 1916-ban avatkozott bele először az állam a haditerménnyé minősített paprikatermelésbe és értékesítésbe, kimondva az „ellen71. HALÁSZ Péter—TÓTHNÉ LOÓS Gyöngyi 1978. 20. 72. Lásd az előző jegyzetet! 73. A magyar paprika sorsa. 1936. 1 q magyar paprika 250 K, 1 q spanyol paprika 48 K. Vám 48 K, fuvarköltség 16 K. így alakul ki a kevert paprika 200—220 koronás belföldi fogyasztói ára. Az országos paprika-gazdasági eseményeket is e memorandum alapján ismertetem.
