Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)
Történelem - Merk Zsuzsa: A Szovjetunióba deportált katymári és vaskúti németek
TÖRTÉNELEM 351 előző kettőhöz hasonló nagyságú és nemzetiségi összetételű falu — kb. 400 (0,15%) férfi és nő került a Szovjetunióba. 15 A már korábban idézett jegyzőkönyvben Takács Endre, a város akkori vezetője is erről szól: „A falvakban partizánok kezében van a hatalom és így a tehetősebbek otthon maradtak német származásuk ellenére is, a proletárokat pedig behozták . . . Részben a községi elöljáróságok is hibát követtek el a beküldéseknél." 16 A két községben orosz katonák felügyelete mellett partizánok, nemzetőrök és vörösőrök végezték el az emberek összegyűjtését, főként helybeli bunyevácok és magyarok. Házról házra jártak, nem úgy, mint a január eleji deportálásoknál, amikor is kidobolták a faluba, hogy a német ajkúak jelentkezzenek 2-3 heti munkára, s így gyűjtötték össze az embereket, s vitték Bajára vagy Kiskunhalasra. Január végén már nem találkoztunk ezzel a módszerrel. (A dobolási könyvekben nem találtuk nyomát ennek a hirdetménynek, igaz, csak Gara és Csávoly községé van meg ebből az időből a Bács-Kiskun megyei Levéltárban.) Az elhurcoltak nagyobbik fele 18—45 év közötti német. A katymári nők közül a legidősebb 37, a férfiaknál 47 éves, a legfiatalabb pedig 17., illetve 16. életévét töltötte. Hasonló mondható el a vaskútiakról is. A nőknél 40, a férfiaknál 51 év a legmagasabb életkor, a legfiatalabb pedig 20 éves lány, és 18 éves fiú. (Vaskút esetében csak a meglevő 75 adatlap alapján tudjuk az életkort megállapítani, de a más községekben meghallgatottak is erről a korosztályról beszélnek.) A munkaképes embereket, elsősorban a férfiakat szállították el. Az összegyűjtött listák alapján Katymár kirívó példa, hiszen itt igen magas a nők száma. 17 Magyarázatul csak az kínálkozik, hogy bizonyos létszámnak megkellett lennie, így kerülhettek 16 évesek, illetve 50 év felettiek közéjük, valamint nők is, mivel a férfiak egy tekintélyes része hadifogságban volt. Az asszonyok között többnek apró gyermeke volt, 2-3 éves, s hogy tőlük elszakították őket, erre semmiféle indokot sem lehet találni. 18 Előfordult, hogy egy családból két, sőt három embert is elvittek, testvéreket, szülőt és gyermekét. 15. Garán az összes lakos 4473; magyar 716, német 2709, bunyevác 1047. Az 1941. évi népszámlálás eredményei. Demográfiai adatok. 1947. 472—475. — N. P.-né (1926) Gara; E. A.-né (1919) Gara. 16. BKmL. Baja város Polgármesteri Hiv. elnöki ir. 172/1945. 17. TIM A. 1133. 89. P. M. (1922) Katymár — Elég magas, 30 az elvitt nők száma Rémen, férfi 44; Jánoshalma 44 férfi, 11 nő; Borota 24 férfi, 3 nő; Mélykút 14 férfi; Bácsbokod 25 férfi, 4 nő; Vállaj 112 férfi, 61 nő; Csávoly 41 férfi. 6 nő; Nemesnádudvar 108 férfi, 36 nő. BKmL Bács-Bodrog vm. Jánoshalmi járási főjegyző 513/1945.; BKmL Rém község ir. 426/1945.; Bácsbokod közs. ir. 13/1945.; Vaskút község külön kezelt közigazgatási ir. 1946.; Bács-Bodrog vm. Főisp. 351/1945. 18. TIM A. 1133. 89. P. M. (1922) Katymár; F. Á.-né (1924) Bácsszentgyörgy — A Csávolyról elvitt, akkor 21 éves anya szavai is a hatalom helyi képviselőinek felelősségére utalnak: „Ha az oroszon múlott volna — mert orosz is volt köztük (ti. akik érte jöttek) —, engem nem vittek volna el. Akkor ki kellett a gyereket venni az ágyból, megmutatni. Mondtuk, hogy két éves. Akkor azt mondta, nem kéne elvinni az anyát a gyermekétől. De azt mondta a vörösőr, van neki anyja, meg anyósa, majd fölnevelik." TIM A. 1133. 89. T. R.-né (1924) Csávoly.
