Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Néprajz - Fehér Zoltán: Bátya népének kereskedése

CUMANIA 12, 1990 377 FEHÉR ZOLTÁN: Bátya népének kereskedése, különös tekintettel a paprikakereskedelemre BEVEZETÉS Dolgozatom a kalocsai Sárközben található magyar—rác

1 kétnyelvű Bátya község hagyományos táji munkamegosztásból eredő paraszti, majd mindinkább kapitalizálódó áruértékesítő tevékenységének okait, módjait és tarsadalomstruktúráló következményeit mutatja be a XVIII. századtól a II. világháborúig.

2 Témánkat két egymástól elválaszthatatlan kulcsfogalom határozza meg, mégpedig az árucsere és a migráció. Hozzájuk természetesen további alárendelt fogalmak sora kapcsolódik. Épp ezért szükséges bizonyos elvi kérdések és a terminológia tisztázása, miként erre Dankó Imre a kérdésről rendezett tanácskozáson felhívta a figyelmet.

3 A középkori bátyai kertészkedés mibenlétéről és árucserében megnyilvánuló következményeiről mindössze néhány adat áll rendelkezésünkre. A XVIII. századtól kezdve azonban egyre többet tudunk Bátya kertészeti termékekkel való kereskedéséről. Itt tehát egy olyan kultúra alakult ki, amely elég nagyfokú etnikai változás ellenére is tovább folytatódott és a paprika termelésében, feldolgozásában és kereskedésében teljesedett ki. A migráció fogalmán belül meg kell különböztetnünk egymástól a következőket: — Az eladók migrációját : kertészeti termékek esetében résztvevői a termelők, a 1. Bátyát a középkorban a szekszárdi apátság praedialis nemesei lakták. Megfogyatkozott magyar lakossága a török időkben fokozatosan délszlávokkal keveredett. A különböző XVIII—

XIX. századi források Bátyát „magyar",„rácz—magyar", „elmagyarosodott sokacz falu-nak, „dalmát— magyar község"-nek, népét bunyevacnak, illír—magyar eredetűnek nevezik. SAROSACZ György a rác —horvátok közé sorolja Bátya népét. Valamennyien katolikusok, magukat magyarnak, nyelvüket rácnak nevezik. 2. Vesd össze: ANDRÁSFALVY Bertalan 1978., BÁLINT Sándor 1962. 3. DANKÓ Imre 1986. (Ugyanitt a kérdés részletes irodalmi hivatkozása is megtalálható.)