Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Történelem - Merk Zsuzsa: A Szovjetunióba deportált katymári és vaskúti németek

354 MERK: A SZOVJETUNIÓBA DEPORTALT . . . hátbatámadja csapatainkat."

29 Szavai mintegy utólagos igazolását adják a korábbi deportálásoknak. Egészében veszélyesnek ítéli a német lakosságot, akiket jobb eltávolítani a hátországból, s ehhez elég az is, hogy valakinek német neve legyen.

30 Végeredményben az, ami 1945 januárjában történt — a Szovjetunióban lévő munkaerőhiány következtében, vagy a hadsereg biztosítása ürügyén — a magyarországi németek első, kollektív büntetése volt,

31 megelőzve az internálótáborok, helyi munkatáborok felállítását,

32 valamint a jóval később született potsdami megállapodást, amely ha ki nem is mondta, de magában hordozta a kollektív bűn és büntetés elvét.

33 Ez ellen tiltakozik Baja város tanácsa 1945. január 6-ai ülésén: „A bizottságnak [amelynek azt kellett eldöntenie, ki számít németnek] az volt az álláspontja, hogy aki a magyar néppel végig vállalta a közösséget, az magyar."

34 A Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság 1945. évi március hó 18-án kelt 26. számú rendeletére elkészített listák — amelyek a szovjet katonaság által elszállított magyar állampolgárok adatait tartalmazzák — megjegyzés rovatából kiderül, hogy a községi elöljáróságok számára is érthetetlen volt a büntetés ezen formája. A jánoshalmi főjegyző és bíró által összeállított jelentésben a nevek mellett az áll, hogy „megbízható, magyar anyanyelvű állampolgár, a német eszmékkel nem azonosította magát. Hazahozatalát javasoljuk." Csupán 11 személynél szerepel a „magyar anyanyelvű és magyar állampolgárok, azonban nyilas vezetők voltak, akik magukat a német eszmékkel azonosították, s így hazahozataluk nem kívánatos." Mindegyik név magyar,

35 Csikéria község nemzeti bizottsága megmentésükért fáradozott: „A szomszédos községekben is mozgalom indult meg, hogy a községből az orosz katonaság, ill. egyes szervei által elhurcolt ártatlan lakosok szabadlábra helyeztessenek és hazaszállíttassanak."

36 Tudomásunk szerint azonban ez sehol sem sikerült. Katymár és Vaskút esetében nem találtunk ilyen jellegű 29. Teherán, Jalta, Potsdam. 1972. 268. — Lengyelországhoz kapcsolódóan hangzanak el Sztálin szavai, de a „A mi koncepciónk, oroszok koncepciója a háború idején, ellenséges területek elfoglalása során ..." bevezető mondat általánosítja mindezt. 30. BKmL Bács-Bodrog vm. Főisp. 351/1945.; Bács-Bodrog vm. Jánoshalmi járási főjegyző 513/1945.; Rém község ir. 426/1945.; Bácsbokod közs. ir. 13/1945. — Elvitték azonban a magyar vagy bunyevác nevűeket is, ha elnémetesedtek, s már csak nevük utalt valamikori nemzetiségükre. BKmL Vaskút község külön kezelt közigazgatási ir. 1946.; TIM A. 1133. 89. T. R. (1924) Csávoly.; M. M. (1919) Nemesnádudvar; P. M. (1922) Katymár; TIM A. 975. 87. K. A. (1919) Vállaj. 31. 27—30 000jugoszláviaiés60—75 000 romániai németet vittek el 1945 elején. R SÜLÉ Andrea 1987. 167. — A lengyelországiakat később, március közepe táján. TIM A. 1133. 89. B. J.-né (1925) Hajós. 32. FEHÉR István 1988. 22—23. 33. HALMOSY Dénes 1963. 643.; BALOGH Sándor 1988. 78. 34. BKmL Baja város Polgármesteri Hiv. elnöki ir. 11/1945. 35. „A Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság 1945. évi március hó 18-án kelt 26. számú rendelete" valószínűleg ugyanaz, mint a Vaskút község iratanyagában fennmaradt kérdőíveken szereplő „A Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1945. évi március 19-én kelt 26. számú rendelete." 36. BKmL Csikéria NB. 3/1945. (május 27.)