Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Történelem - Merk Zsuzsa: A Szovjetunióba deportált katymári és vaskúti németek

350 MERK: A SZOVJETUNIÓBA DEPORT ALT .. . elnöke Vorosilov marsall volt.

11 Az Ideiglenes Magyar Kormánynak nem volt lehetősége, hogy megakadályozza állampolgárai elhurcolását.

12 A helyi közigazgatás is tehetetlenül szemlélte az eseményeket, hiábavalónak bizonyultak Baja város tanácsának erőfeszítései. Az 1945. január 6-án készült jegyzőkönyv erről tanúskodik: „A környékbeli német munkaszolgálatosok Ukrajnába történő elszállításával kapcsolatos toborzás a kedélyeket nagyon felizgatta. Bár Babies József tanácstag elnöklete alatt az orosz parancsnokság utasítására bizottság alakult annak megállapítására, hogy ki tekinthető németnek, ennek ellenére a bizottság munkáját nem vették figyelembe és színmagyarokat, valamint bunyevacokat is szállítottak el a mai nap reggelén a többszörösen megkísérelt közbenjárás ellenére ... Bár a bizottság igen nagy részben magyarnak minősítette az illetőket, ennek ellenére egyetlen egy beszállított személyt sem engedtek vissza. A bizottság becsületesen dolgozott. Éjjel-nappali munkájának eredménytelenségéért természetesen felelősséget nem vállalhat. Tegnap este háromszor is jártak a parancsnokságon, ahol általános revíziót ígértek .. . Ennek ellenére ma reggel mindenkit bevagoníroztak és elszállítottak. Babies József kiment az állomásra, és a csoportból ki akarta emelni legalább a magyarokat, de elkergették."

13 Baja város tanácsának tiltakozása azt igazolja, hogy a helyi közigazgatástól függetlenül történtek a deportálások, a végrehajtás módja azonban a falvak akkori vezetőitől, illetve a hatalmat ténylegesen gyakorlóktól függött. Ők határozták meg ugyanis, kik lesznek azok, akiknek menniük kell. Mindez számtalan visszaélésre, megvesztegetésre, személyes bosszúra adott lehetőséget.

14 Erre utal az is, hogy a községekben élő németek száma nincs arányban a kihurcolt németekével. Vaskútról a németek 0,04%-át vitték el, Katymárról 0,02%-a, de Garáról — amely az 11. A SZEB a „Szövetséges (szovjet) Főparancsnokság képviselőjének elnöksége alatt" végezte tevékenységét. HALMOSY Dénes 1966. 580.; KOROM Mihály 1989. 12. Nemcsak Magyarországról, hanem Romániából, Lengyelországból, Jugoszláviából is szállítottak el polgári személyeket, elsősorban németeket. A visszaemlékezők mindegyike dolgozott együtt jugoszláviai, romániai, sziléziai németekkel. TIM A. 1133. 89.; R. SÜLÉ Andrea 1987. 167.; SENZ, JosefVolkmar 1987. 230. 13. BKmL Baja város Polgármesteri Hiv. elnöki ir. 172/1945. 14. Rémen a nemzeti bizottság által 1945. ápr. 6-án a kántortanító ellen lefolytatott eljárás vádjai között szerepel, hogy „a németeket kiadta az oroszoknak, az oroszok már kész jegyzékkel jöttek, s annak alapján vitték el a németeket". BKmL Bács-Bodrog vm. jánoshalmi járási főjegyző 394/1945. — Hasonló jelentést küldenek az alispánnak Bácsalmásról is: „Tisztelettel jelentem, hogy helybeli besúgók közreműködése következtében az orosz katonaság csendőri szervezete németeknek közmunkára való elszállítása alkalmával több német nevű, de magyar érzelmű egyént is elvittek, akik részben hivatásuknál fogva, részben pedig pártállásuknál fogva a megkötött egyezmény értelmében elszállíthatok nem lettek volna." (Az 1945. febr. 21-én írott jelentésben a fegyverszüneti egyezmény szerepelhet, mely csak a német állampolgárok internálásáról szól.) BKmL Bács-Bodrog vm. alisp. biz/1945. — Csataljáról, pedig lakossága túlnyomó részt német (lakosság 2758; magyar 312, német 2415, bunyevác 28), senkit sem vittek el, az elbeszélések szerint egy garai bunyevác, Zomborcsevics István és az akkori községi bíró, Molnár Lőrinc együttműködése következtében. FLACH, Paul 1988. 160—162.