Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)

REGESZET 97 Kunadacs — köztemető (1983) Rég. Füz. Ser. I. 36/1983. 32. lelőhelyén, kapcsolódva H. Tóth Elvira és Horváth Attila ásatásához, a pattintott kőeszközök koncentrálódási helyén 400 m

2 felszínt tisztítottunk és nyestünk meg. Az ásatás során vörösen elszíneződő futóhomok felszínről nagy mennyiségű szilánkot, megmunkált töredéket és eszközt gyűjtöttünk. Tipológiailag a leletek Szekszárd—Palánkhoz állnak közel. Geomorfológiailag (Erdélyi M. és Ringer A. szerint) a jellegzetes, patkó alakú homokdűne leleteket rejtő, vöröses rétege a kora holocénban keletkezhetett. Paleolit (mezolit jellegű) telepjelenségeket nem észleltünk, bronzkori cserepek, háziállatok csontjai az egész felszínen szórványosan gyűjthetők voltak. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 37. 1984. 18. T. Dobosi Viola Kunadacs — köztemető (1983) A ravatalozótól ÉNy-ra, a kőkori lelőhely hitelesítésével párhuzamosan feltártunk hét kora bronzkori hulladék- ill. kisméretű lakó (?) -gödröt. Az előkerült, valamint lepusztult terület felszínén gyűjtött cserépanyag a zóki kultúra makói csoportjára vall. A 7. sz., hamuval kitöltött hulladékgödörben szarvasmarha csigolyasorát, valamint juh koponyáját és gerinccsontjait találtuk, számos egyéb állatcsonttal és kevesebb cseréptöredékkel együtt. A lelőhely Ny-i részén jobboldalán fekvő, К—Ny-i tájolású, melléklet nélküli, zsugorított csontvázat tártunk fel, melynek lábfejét és medencecsontját D—E-i tájolású szarmata sír vágta át. A koponyatetőn talált 4-5 cm átmérőjű ovális trépanait lyuk szélein világosan kivehetők a megindult csontsarjadás jelei. A munkában részt vett H. Tóth Elvira. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 37. 1984. 18. Horváth Attila Kunadacs — köztemető (1984) A megelőző leletmentés folyamán a korábban korai holocén eredetűnek meghatározott, vörösesbarna homokrétegből kovahulladékokat, kevés eszközt, köztük nagyméretű (makrolit) vakarót gyűjtöttünk kísérő telepanyag vagy telepjelenségek nélkül. Az ismert, korai bronzkori telep D-i folytatásaként nagyobb méretű lakóház földbe mélyített gödrét tártuk fel. A belőle előkerült leletanyag a zóki kultúra makói csoportjába sorolható. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 38. 1985. 17. Horváth Attila Kunadacs — köztemető (1985) A kora bronzkori objektum feltárásának befejezése során a 6 x 10 m-es, lekerekített téglalap alakú, teknős aljú építményben tüzelési nyomokat nem találtunk. D-i szélén, egy csomóban, nagyobb mély tál díszített, összeillő darabjai; felületén szórványosan cserép és állatcsontok kerültek elő. A leletanyag zöme azonban az építmény É-i szélén utólag beásott gödörből származik. Bár cölöpnyomokat nem tudtunk megfigyelni, így tetőszerkezetére sem következtethetünk, feltehetőleg közösségi célokra szolgált. A munkában részt vett a Műv. Min. ösztöndíjával az Aarhus egyetem három végzős hallgatója: Margit Bagger Larsen, Elisabeth Jensen, Bodil Holm Soerensen. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 39. 1986. 18. Horváth Attila