Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)

REGESZET 101 kerültek elő. Az egyik árokban szarvasmarhafejet is találtunk. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 41. 1988. 15. Somogyvári Ágnes— Wicker Erika 73/a Lajosmizse — Kossuth Tsz, volt Kónya-major (1987) Az M5 autópálya K-i oldalán a nyomvonal 63—64 km közötti szakaszán (16. lh.) megelőző leletmentéssel időszámításunk kezdete körűire keltezhető kelta település rész­letét tártuk fel. A házmaradványokból, kemencékből, tároló- és hulladékgödrökből származó kerámia-, valamint egyéb leletek (bronz- és üvegékszerek, csonteszközök, vaslándzsa) hézagpótló jelentőségűek a Duna—Tisza köze kutatásában. Emellett szarmatakori településnyomokat (kerámiák, tárológödrök), s egy III. századi temető 22 sírját tártuk fel, melynek egynémelyikében a kirablás után is jelentős leletanyag (ezüst és féldrágakő, illetve üveg- és bronzékszerek, edények stb.) maradt. Megfigyelhető volt a sírok körülárkolása, a koporsó, illetve a halott bőrbe burkolásának nyomai. Feltártunk továbbá két középkori településhez tartozó építményt is. KJMA 90. 686. Kulcsár Valéria Lajosmizse — Kossuth Tsz központi majorja (Kónya-major) (1988) (1988) Folytattuk az előző évben megkezdett, az autópálya építése kapcsán végzett megelőző leletmentést. Ennek során a domb tetején, illetve K-i oldalán a következő objektumok kerültek elő. 1. Kelta ház, leletanyag: LT D kerámia, állatcsont. 2. A szarmata temető további 6 sírja, valamint az egyik tavaly előkerült sírhoz tartozó körárok. Valamennyi sír ki volt rabolva. Tájolásuk D—É, illetve DK—ÉNy. A megőr­ződött mellékletek alapján (elsősorban gyöngyök) a sírok a III— IV. századra keltezhe­tők. Megtaláltuk továbbá a közel azonos korú szarmata telep egy cserepekkel kitapasz­tott kemencéjét és néhány gödrét. 3. A szarmata temető területén: Ny— К tájolású honfoglaláskori sír. A fiatal lány mellékletei között zabla, gyöngyök, valamint ló lábcsont szerepelt. 4. Több Афаа-коп verem és árok, továbbá — leletanyag hiányában — ismeretlen korú objektumok. KJMA 90. 686. Kulcsár Valéria 74. Lajosmizse — M5 autópálya, 25. lelőhely (1988) Az épülő M5 autópálya 64,8 és 65,0 km szelvényébe eső, alacsonyabb, vízállásos terü­letből kiemelkedő ÉNy—DK irányú, hosszúkás földhát oldalában, mintegy 2000 m 2 területen őskori (szkíta kori?) és szarmata kori települések 47 objektumát tártuk fel (3 ház, 4 árok részlete és 40 gödör). Az előkerült leletanyag nagyobbrészt kézzel formált, kisebbrészt korongolt edények töredékeiből és nagyszámú állatcsontból áll. Jelentősebb leletek: provinciális térdfibula (24. gödör), csonthenger (33. gödör), vaskapa (40. gö­dör), bekarcolt díszű csonttárgy (szórvány). A 46. objektum egy kisméretű, kemencés, földbe mélyített ház volt, betöltéséhez 16 —17. századi mázas és mázatlan edény töredékkel. KJMA 90. 687. Kulcsár Valéria— V. Székely György

Next

/
Oldalképek
Tartalom