Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)

REGESZET 87 Csólyospálos — Felsőpálos v. Budai-tanya (1984) 1.: 208. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 38. 1985. 63. ArchÉrt. 112. 1985. 270. Csólyospálos — Felsőpálos (1985) 1.: 208. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 39. 1986. 55. ArchÉrt. 113. 1986. Csólyospálos — Felsőpálos (1986) 1.: 208. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 40. 1987. 64. ArchÉrt. 114. 1987—1988. 260. Csólyospálos — Felsőpálos (1987) 1.: 208. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 41. 1988. 50. ArchÉrt. 115. 1989. 19. Dávod — Földvári-tó (1989) A Mohács-szigeten, a Ferenc csatornától Ny-ra lévő 9l-es magassági pont környékét ledózerolták. Két bronzkori (Szeremle kultúra) gödröt, egy tűzhelyet sikerült azonosítani. Ugyanitt egy XVII—

XVIII. századi település gyér nyomai és sírjai is előkerültek. KJMA 90. 680. Kőhegyi Mihály 20. Dunapataj — Parlag (1967) Az elmúlt évben a Petőfi Tsz majorjának építése és nagyarányú tereprendezésekor nagy kiterjedésű kora és középbronzkori telepet bolygattak meg. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 21. 1968. 5. Cumania I. 1972. 239. H. Tóth Elvira 21. Dunapataj— Szelidi-tó (1970) A Horváth-szőlőben mezőgazdasági művelés egy bronzkori temető 60-70 sírját pusztította el. Hitelesítő ásatással meghatároztuk a temető kiterjedését és kibontottuk a még bolygatatlan sírokat is. Négy urnás-hamvasztásos rítusú sír — a temető szórványos leleteihez hasonlóan — a vatyai kultúrához és a Szeremle-csoporthoz köthető. Előkerült a temető égetőhelye is. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 24. 1971. 6. Bandi Gábor 22. Dunatetétlen (1957) Az állami gazdaság területén, mezőgazdasági munkák során, bronzkori telep maradványai kerültek elő. Az edénytöredékek alapján a telepet a vatyai kultúrához köthetjük. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 10. 1958. 13. Kőszegi Frigyes