Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)
Régészet - Wicker Erika: Koporsók a csólyospáli avar kori temetőben
52 WICKER: KOPORSÓK A CSOLYOSPALOSI. .. láda mint koporsó között. 55 Erre a kérdésre — mivel az avarkori ház berendezését valószínűleg sosem fogjuk részleteiben megismerni — nem tudunk választ adni. A néprajzi párhuzamok arra engednek következtetni, hogy a temetésre készült famunkák (koporsó, fejfa) általában a haláleset beállta után, a temetés idejéig készülnek el, s erre a célra mindig tartottak a háznál faanyagot. 56 A csólyosi temető példáján ugyanerre kell gondolnunk avar kori koporsóinkkal kapcsolatban is. 57 Nem valószínű ugyanis, hogy a haláleset pillanatában éppen kéznél volt egy megfelelő nagyságú, bútorként használt ácsolt láda, sőt olykor kettő, hiszen kettős felnőttsírunk két halottját a sírfenék tanúsága szerint egyforma nagyságú, külön koporsóban temették el 58 (II. tábla 3-4.) Arra is gondolnunk kell, hogy a koporsókat sebtiben, olykor silányabb faanyagból készítették. Erre a néprajzi párhuzamokon túl azok a sírok is utalhatnak, melyekben a vázcsontok egy része — a koporsófenék eltörése következtében — mélyebben fekszik a többinél. A koporsók méreteit pontosan sajnos nem tudjuk meghatározni, de úgy véljük, hogy a sírfenék oldalkeretei tükrözik legjobban az egykori koporsó méreteit, hiszen annak lesüllyedésével keletkeztek. Váz fölötti vagy körüli facsíkos koporsónyom esetében ugyanis figyelembe kellene vennünk a koporsó összeroskadását is. A sírfenekek alján a koporsók mérete a legkülönbözőbb volt, általában igazodott a halott nagyságához s bizonnyal a koporsóba tett, azóta elkorhadt és ki nem mutatható tárgyak nagyságához és mennyiségéhez. A koporsók, ahol mérni tudtuk, általában 40 cm magasak voltak, a nagyobb méretűek olykor a 60-70 cm-es magasságot is elérték. A magasságadatokat a koporsókapocs sírokban ott mérhettük, ahol a sír nem volt teljesen bolygatott, bár az adatok így sem lehetnek mérvadóak. Annyi bizonyos, hogy a koporsókapcsok pontosan a sírfenék oldalsávjai fölött feküdtek (9. kép). Bizonyosnak látszik, hogy a sírt közvetlenül a temetés előtt ásták ki, a sírgödör nagysága ugyanis mindig igazodik a koporsó nagyságához. Egy esetben figyeltük meg, hogy a sír jóval hosszabb, mint a váz, ill. a koporsó: a szokásos 4 lyuk ugyanis nem a sírgödör sarkaiban, hanem azoktól beljebb, a koponya és a lábcsontok vonalához közel került elő 59 (I. tábla 1.). 55. Ld. a 4. jegyzetet. 56. A koporsót a haláleset beállta után készítették el, bár arra is akad példa, hogy jó előre megvásárolták, s a házban vagy a padláson tartották. A koporsókészítésre szinte minden említett néprajzi munka bőséges adatokat hoz: közülük részletesebben KUNT Ernő 1987.; FELHOSNÉ CS. Sarolta 1986. és BALASSA Iván 1989. foglalkozik koporsókészítéssel. 57. Hasonló megállapításra jutottak egyes osztrák kutatók is: a sommereini temető koporsói is általában a halottak nagyságához igazodnak: DAIM, Falko—LIPPERT, Andreas 1984. 32—33. 58. Egyetlen kettős felnőttsírunk a 172—173. sír volt, melynek fej felőli végét a G/7, ismeretlen korú, állatvázas gödör bolygatta. Egyéb kettős sírjaink (felnőtt-gyermek) halottait ugyanazon koporsóban temették el, ugyanígy az egyetlen hármas sír (anya és két gyermeke) esetében is. 59. A 229. gyermeksír, Id. a 25. jegyzetet is.
