Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Embertan - Henkey Gyula: A magyar nép etnikai embertani vizsgálata

482 HEN KEY: A MAGYAR NEP ETNIKAI EMBERTANI VIZSGALATA nél (87,0%), a kevert a jászboldogháziaknál (férfiaknál 43,6%, nőknél 44,1%), a világos a boldogi férfiaknál (48,0%) és a mikófalvi nőknél (32,7%) a leggyakoribb. A hazai nemzetiségek közül a barna előfordulása a bolhói horvátoknál (férfiaknál 55,9%, nőknél 71,7%) és a bunyevácoknál (férfiaknál 51,4%, nőknél 60,2%), a kevert a hercegszántói sokácoknál (férfiaknál 46,1%, nőknél 45,9%), a világos a hajósi németeknél (férfiaknál 52,4%, nőknél 42,1%) és a szlovákoknál (férfiaknál 38.8%, nőknél 29,7%) emelkedik a magyar átlaghoz képest. ч Hajszín A hajszín a magyaroknál feltűnően egységes megoszlású jelleg, a barna-fekete hajszínárnyalatok a magyar csoportoknál férfiaknál 95,4% és 99,0%, nőknél 94,8% és 98,1% között mutathatók ki. Ha helységenként vesszük számba a magyar népességeket, azok egy részénél csak barna-fekete hajszínárnyalatok voltak észlelhetők. A hazai nemzetiségek e téren közel állnak a magyar átlaghoz, a barna-fekete (P-Y) hajszín a bolhói horvátoknál (mindkét nemnél 100%), a hercegszántói sokácoknál (férfiaknál 100%, nőknél 96,7%) és a bunyevác nőknél (99,0%) még kissé fokozottabb mértékben jellemző, bunyevác férfiaknál csaknem azonos a magyar átlaggal, a hajósi németeknél (férfiaknál 93,3%, nőknél 93,1 %) és a szlovákoknál (férfiaknál 94,2%, nőknél 92,8%) pedig kissé csökken. A HIERNAUX-FÉLE DÍSZTANCIA-SZÁMÍTÁSOK A Hiernaux-féle

23 távolság számításánál az alábbi jellegeket vettem figyelembe: testmagasság, fejhossz, fejszélesség, járomívszélesség, morfológiai arcmagasság, állkapocsszögletszélesség, orrmagasság, fejjelző, arcjelző, frontálisan lapult (előreálló) járomcsont, meredek homlok, konvex orrhát, erősen kiemelkedő orrhát, enyhén domború tarkó, barna szemszín és barna-fekete hajszín. Az egyes magyar csoportok közötti távolságok a 20. táblázatban láthatók, 16 összehasonlított jelleg esetén 625 az átlagosnak tekinthető eltérés. Férfiaknál a kiskunsági őslakosok valamint a palóc centrumbeliek, a dunántúliak és az egyéb palócok, továbbá a jászsági őslakosok és a palóc centrumbeliek között mutatható ki az átlagosnál nagyobb távolság. A legkisebb eltérés a palóc centrumbeliek és az egyéb palócok között volt kiszámítható. Nőknél csak a kiskunsági őslakosok, valamint a palóc centrumbeliek, a dunántúliak és az egyéb palócok között volt kimutatható az átlagosnál nagyobb eltérés, míg a legkisebb különbség a palóc centrumbeliek és az egyéb palócok között volt kiszámítható. 23. PIVETEAU, M. Jean, 1965