Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Embertan - Henkey Gyula: A magyar nép etnikai embertani vizsgálata

CUMANIA 12, 1990 465 HENKEY GYULA A magyar nép etnikai embertani vizsgálata BEVEZETÉS Bár ez az összefoglalás is még nagyobb mértékben épül a Duna—Tisza közi és palócföldi magyarok, mint a dunántúliak és a tiszántúliak adataira, de mert 1985 tavasza óta csak a Dunántúlon és a Tiszántúlon végeztem vizsgálatokat, a korábbi

1 eredményekhez képest a most feldolgozott minta országos megoszlása szempontjából kiegyenlítettebb. A Duna—Tisza közén és a Palócföldön vizsgáltakat etnikai szempontok alapján négy, az utóbbiakét két csoportra bontva dolgoztam fel, míg a dunántúliak és a tiszántúliak adatait még csak a tájegységek szerint adom meg. Népesedéstörténeti szempontból eléggé jelentős eltérés van a vizsgált Duna—Tisza köziek és a palócok, valamint a dunántúliak és a tiszántúliak között. Míg a vizsgált Duna—Tisza közi magyarok 41 %-a, az egyéb palócoknak 61 %-a a török megszállás után újratelepült helységekből származik, viszont a Dunántúlon és a Tiszántúlon vizsgáltak túlnyomó többsége őslakos eredetű. Eltérés van a Duna—Tisza közi és a palócföldi telepes magyar községek újratelepítői között is. Míg a Duna—Tisza közi telepesek többsége különböző távoli vidékekről érkezett, akik között jelentős számban voltak szlovák, dalmát és bunyevác eredetűek

2 és csak kis részük származott a környékbeli helységekből, az elnéptelenedett palóc községekbe az újratelepítők nagyrészt a fennmaradt palóc községekből érkeztek, jelentősebb számban csak szlovák származásúak voltak köztük és azok is csak a községek egy részében.

3 Az általam vizsgált, újratelepült palóc községekben mind az 1828. évi összeírásokban, mind a vizsgáltak között csak Vanyarcon, Barnán, Domoszlón, Galgamácsán, 1. HENKEY Gyula—KALMÁR Sándor, 1986 2. BÁRTH János, 1974 3. BAKÓ Ferenc, 1981, 1982, 1982/83