Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Néprajz - Bosnyák Sándor: Bezdán néphite. 2. rész

440 BOSNYÁK: BEZDAN NÉPHITE . . . Tyúkszem 89. Akinek vót valami olyan betegsége, tyúkszem, vagy valami kelésféle, akkó mikó újhódat látott, akkó kiment az udvarba, vagy ahun vót, a talpa elü vett egy kis fődet, aztán avval kerítette meg. Akkó mondta, hogy: „Új hód, új királ, engem hínak vendégségbe, de nem megyek, hanem ezt a betegséget, ezt elküldöm." (3) 90. Akinek úgy gyün olyan tyúkszem a kézire, akkó annak a galamb vérivel, mikó levágják a galambot, úgy szokják kicsavarni a nyakát, akkó rácsöpögtetik a vért oda arra a tyúkszemre. (3) Vakság 91. A varangyos béka, ha lepisálja, ha szembepisálja, annak olyan erős a vizelete, hogy megvakul tűle. (9) Vesebaj 92. Békarokkát köll szedni és akkó teát főzni belűle, és ha fáj a veséje, vagy a vizeletivel van valami baj, az meggyógyítja, kihajtja, még a homokot is kihajtja. Mikor megfőzi és akkor két-három napig víz helyett issza. (9) Veszettség 93. Az nincs észnél az a kutya, az csak akkor támad, hogyha elejbe kerül, vagy veszélybe kerül, hogy meg van szorítva, agyon akarják ütni. A veszett kutyát körülfogják villákkal, hogy agyoncsapják és akkor szegény kutyát az az ösztön hajtja a menekülésre, akkor harap. (9) 94. A veszett kutya harapását a szőrivel gyógyítják. Ha valakit megharap egy veszett kutya, a szőrit köll rátenni a sebre és akkor meggyógyul. (9) A kutya meg van kötve és nem adnak vizet neki inni, akkor megveszik. (9) Viszketegség 95. A viszketegséget úgy gyógyítják, hogy kénport össze kő keverni zsírral, először lefürödni és az egész testet avval bekenni. Akkor utána nem szabad négy-öt napig se fürödni, se mosdani és akkor elmúlik a viszketegség. Tünetei: olyan apró kis pöttyök és nagyon viszket, nem lehet megállni. (9) 96. Itt hogyha fáj, a hüvelykujjnak a tövénél, akkó valami betegség gyütt. (3) 97. Az orvosságot nem szabad megköszönni, mert akkor nem használ. (2) Allatorvoslás 98. Baromfivész — kékkövet kell tenni a vizükbe, az fertőtlenít. (10) 99. A disznónak, hogyha ilyen gutaütést kap, akkó megvágják a fülit, hogy follyon a vére nekije, és akkó avval könnyebb lesz neki, jobban lesz. (9) 100. Ha egere van a lónak, akkor szénát gyújtottak meg, odatartották az orra elejbe, azt a füstöt szívja be, hogy attúl elmúlik. (9) 101. A tehén, vagy a ló, hogyha fölfújódik, akkor hajtották. Például a ló, ha fölfújódott, akkor kötőfékre, kieresztették szabad helyre és akkor fogta a végit és hajtotta körbe-körbe, hogy az a szél meginduljon benne, mert ha nem indut meg, akkor képes vút a ló beledögleni. (9) 102. Átszúrtak nekije ide a vékonyába, hogy kieresszék a szelet belűle. (3) 103. A tehenet, ha lóheréből, vagy újkukoricából sokat evett és nem tudta megemészteni, akkor futtatták. (10)