Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Történelem - Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai Ferences Zárda Háztörténetének I. kötete (4. rész)

306 KAPOCS KŐHEGYI: A BAJAI FERENCES ZÁRDA . . . sített elvekre, melyeket Magyarországon és a hozzá csatolt részeken is —, ahol hasonló eset fölmerül, ki akarja terjeszteni: éspedig, ami a kolduló szerzetesrendeket illeti: ez az aktív kapcsolat csak abban az esetben jön számításba, mint tudatlan, ha megállapítást nyer, hogy idegen fennhatóság alatt lévő konventek és zárdák alapítványi tőkéi az örökös tartományok állami vagyonában vannak elhelyezve; a többi szerzetes rendhez való viszonyában csak akkor lehet helyt adni, ha ezek főnökei valamelyik örökös tartományokban tartózkodnak, vagy ahol megállapítást nyert, hogy ebben az értelemben különálló szerzetes házaik vannak, s hogy azokban a hely állandóságát megőrizzék, vagy az elöljárónak ezen örökös tartományokba bekebelezett zárdában van kijelölt tartózkodási helye és kifogásolhatja, hogy azt az idegen kolostorok kielégítően ellátják, és abban, ami a belföldiekben szokás, megtartják a szerzetesi fegyelmet; ebből következik 2-szor. Ő Szent Felsége engedélyez minden kapcsolatot a rend főnökével, és ezentúl a prelaturákban és szabályozott kanonokok zárdáiban az apát vagy prelátus, a többi szerzetesrendnél pedig bármely tartományban a szabályosan megválasztott tartományfőnök minden olyan hatalommal rendelkezik, amilyennel alapításától maga a rendfőnök volt felruházva. így 3-szor. Ő Szent Felsége kegyesen engedélyezi, hogy azoknak a szerzetesrendeknek, amelyeknek az örökös tartományokban több szerzetes házuk vagy tartományuk van, melyek a rend szabályai szerint egymással kölcsönös kapcsolatban vannak, ha akarják, rendkívüli elöljárót választhatnak és állíthatnak, aki az állandó vizsgáló, vagy annak helyettese, vagy a kongregáció elnöki tisztét viselő személy elöljárójuk legyen, azzal a törvénnyel azonban, hogy ez a hivatal ne legyen örökös, hanem időleges, általában három, de legtöbb hat év múlva új választást tartsanak. Továbbá 4-szer. Ő Szent Felsége kegyesen azt akarja, hogy valamennyi főpásztor a saját egyházmegyéjében az Istentől és az ország törvényeinek közrendeleteiből neki adott hatalmánál és joghatóságánál fogva azokban a dolgokban, amik a lelkipásztori gondjaira bízott egyházmegyékben lévő kolostorokat illetik, akár egyedenként valamely konvent tevékenységét érinti, akár a rend valamely, egész tartományát illető dolog történik, közvetlenül járjon el. Ha pedig valamelyik tartomány kolostorai különböző egyházmegyékben fekszenek, akkor, ha valamilyen vita, vagy bármilyen közös panasz támad, amelyet maguk között elrendezni nem tudnak, akkor az egyházmegyések (t. i. püspökök) feladata mindazokat, akiket az ügy érinteni látszik, ama tartomány ügyében közös tanácskozásra összehívni és megoldástjavasolni; ha pedig nézeteikben megegyezni nem tudnak, az ügyet a legfelsőbb királyi döntésre kell bocsájtani. És minthogy 5-ször. További kegyes királyi szándék és akarat az is, hogy valahányszor a szerzetesrendek szokásos rendi káptalant szándékoznak tartani, előzően kötelesek ezt ezen Királyi Helytartótanácsnak jelezni; mivel könnyen megtörténhet, hogy olyan szerzetesek, akiknek konventjei és kolostorai különböző örökös kormányszékek alatt és tartományokban lévén, különböző politikai joghatóságoknak van-