Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Történelem - Kiss József: Helyhatósági bíráskodás a Jászkun Kerületben az 1730–40-es években

TÖRTÉNELEM 279 el kellett hagyni. Minthogy azonban a kerületeknek nem volt valójában főkapitánya, mert e tisztséget a lovagrendi adminisztrátor töltötte be, a jászkunságiak mégis ragaszkodtak ahhoz, hogy sok évszázados hagyományok és törvények szerint legyen választott összkerületi vicekapitányuk. E koronabirtok helyhatóságai úgy tartották, hogy a bécsi főhatóságokkal és a kinvezett, a földesúr irányában elkötelezett földesúri tisztekkel szemben, egyáltalán a helyhatóságok autonómiája védelmében a választott alkapitány biztos támaszt jelent részükre. Ez az elvárás és bizalom abban is kifejezésre jutott, hogy a vicekapitány nem volt alávetve az évenkénti újraválasztásnak, tisztségét nyugdíjba vonulásáig, illetve elhunytáig láthatta el, másrészt viszonylag szerény készpénzfizetést, de tekintélyes naturális járadékot biztosítottak részére évente. Évi 100 r.Ft fizetést az összkerületi pénztárból, 728 font húst, 52 mérő abrakot, 27 mérő búzát és 12 szekér szénát.

96 Az alkapitányi tisztséget 1714—1730-ig Kiss Mátyás, a Jászapátiban lakó armális nemes jogi egyetemet végzett tiszt töltötte be. Egyúttal parancsnoka is volt a 12 huszárból álló „regiment"-nek, tehát a közrend biztosítására fenntartott fegyveres karhatalomnak. Utódaként 1730. május l-jével nemes Morvay Mihályt választották meg. Szintén jogi egyetemet végzett, korábban Jászárokszállás jegyzőjeként működött. Megválasztását még a Német Lovagrend hagyta jóvá.

97 1731-ben, a Pesti Invalidus Ház birtokba iktatása után Morvay részére nehéz helyzet alakult ki, mert mint választott tisztviselőt a bécsi udvari Commissio, illetve a Pesti Invalidus Ház hadbiztossága, pénztára nem vette figyelembe a fizetett földesúri tisztek sorában. Sőt, átmenetileg a kerületek közgyűlése is arra az álláspontra helyezkedett, hogy Morvay készpénzfizetését a továbbiakban ne a kerületek közpénztárából, hanem a földesúri árendapénzből folyósítsák, tehát vonják le a földesúri adóból. Továbbá a naturális járandóságokat ne csak a Jász Kerület, hanem a Nagy- és a Kiskun Kerület is arányosan ossza el a kunsági községek között is.

98 Itt elsősorban a két Kunság vonakodása kifogásolható, mert a közterhek arányos elosztásába nem kívántak beleegyezni, holott a vicekapitány egyaránt eljárt mind a kunsági, mind a jászsági községek ügyeiben, bár a fegyveres karhatalom inkább a Jász Kerület községeinek a területén volt elfoglalva, míg a két Kunságban a közrendért elsősorban a szintén választott kerületi kapitányok voltak felelősek, s e kunsági kapitányok csak a büntetéspénzek harmadát kapták évi illetmény címén. Ugyanakkor tekintélyes birtokkal, vagyonnal rendelkeztek, de felmentést kaptak mindenféle adó fizetése alól.

99 96. KA Inv. 1734. Nr 36. f. 2. A naturáliákat a város és a községek adóalapjuk szerint részarányosán szolgáltatták be. 97. Uo. A jóváhagyás kelte: Bécs, 1730. május 15. 98. KA Inv. 1731. Nr 270. f. 2. 99. KISS József, 1982. Századok, 1. sz. 150.