Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Történelem - Kiss József: Helyhatósági bíráskodás a Jászkun Kerületben az 1730–40-es években

TÖRTÉNELEM 275 Albertné Farkas Zsuzsanna 53 éves asszony, akinél hét évvel ezelőtt Győré „zsellér" volt, arról vallott, hogy a fiú valóban későn jött haza, mert sokakkal együtt a boszorkányok befogták a malomba legyet őrleni, örült, hogy mostohaany­ja kiszabadította. Társai közül senkit sem ismert, de a bort hazahozta, s azt a cselédek meg is itták. 78 Katona János 55 éves kiskunhalasi tanú egy régi álmát mesélte el: most harmadik éve, hogy Némáné őt megnyergelve hazahozta Füzespusztáról, nyereg nélkül nyargalván a Farkas György kamrája tetejébe vitte, majd a Mároki kovács műhelyéhez, később a Kis Illés házához ugratott vele. Végül a tanú levetette hátáról, és ott mindjárt felébredt, de azután megint felülvén Némáné a tanú hátára és őt Füzesre visszavitte. A hevedernek erős szorongatasat még azután is sokáig fájlalta. 79 Kovács István 35 éves kiskunhalasi tanú: ezelőtt körülbelül három esztendő­vel a tanú feleségének öccsét (húgát) Némáné a Tóth Máté kútján — midőn vizet merített volna — elkapván tőle a horgot, a kútba ejtette. A gyereket kimentették ugyan, de Némáné azért haragudott a tanú feleségére, mert nem adott neki egy cipót. Erre harmadnapra a tanú másfél éves leánygyermekének keze, lába — amint a bölcsőben feküdt — összetörött s nemsokára meg is halt. Csak Némánéra gyanakodtak. 80 Sándorné Hős Katalin 41 éves kiskunhalasi özvegy: harmadik esztendeje, hogy Némáné nála volt „zsellér". Egyszer Némáné hajnal előtt felverte álmából, öt lovat adott kezére, hogy a Kerek-tóra vigye itatni. Ő a lovakat el is vitte a tóra, de azok a tóban hirtelen úgy eltűntek, hogy azóta sem látta azokat, pedig akkor ébren volt, s utána sem feküdt le. Kérdőre vonta Némánét, micsoda lovakat adott kezére. Erre Némáné így válaszolt: Valamennyi ördög a pokolban van, azok adták kezedre a lovakat, nem én. A tanú kezét a lovak annyira megrángatták, hogy sokáig fájlalta. Némáné ajánlotta, hogy pemetés vízzel mossa kezét, meggyógyul. 81 Nagy (Őrsi) János 38 éves kiskunhalasi tanú: 6 esztendővel ezelőtt meg akart házasodni, a városi tanácstól illetőségi bizonyítványt (testimoniálist) kért, ezt bevitte az eklézsia prédikátorához is jóváhagyás végett, majd a szállásra tért aludni. Megjelent azonban Némáné: Mit kerestél most a papnál? — kérdezte. Erre ő megnémult, minden ereje elszállt, orra vére elindult. Társai három orvoshoz is elvitték, Vékei István és Vass János orvosokhoz Halason, majd Kecskemétre Barabás Jánoshoz. Ez utóbbitól fenyegető üzenetet küldött Némánénak: Ha a testemet kezébe adta Isten, a lelkemet nem adta, ha meg is rontott, gyógyítson is meg, hogy hibám ne legyen, mert — ha magamat bírom, s hibám lesz, ha el is kell bujdosnom, agyon lövöm". Némáné mindjárt felkereste a tanút, kiterjesztett kezé­78. Uo. Albertné Farkas Zsuzsanna vallomása. 79—86. Uo. f. 9—11. Csupán a vallomások tömör vázlatát adjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom