Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Történelem - Békés József: A Duna melléki parasztvármegye statútumai 1663

TÖRTÉNELEM 253 A MAGYAR nemzet története (Szerk. Szilágyi Sándor.) 1898 VI. k. (MNT) A MAGYAR nyelv történeti-etimológiai szótára. Főszerk. Benkő Loránd. 1970 II. k. H—O. 1976 III. K. Ö—Zs. (TESz) MAGYARORSZÁG Története. Szerk. Pach Zsigmond Pál. 1985. III. k. 1526 —1686 (MT) MAGYARORSZÁG vármegyéi és városai. (Szerk. Borovszky Samu.) Én. [1910.] Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. I. k. Bp. (MVV PPSK) PEST Y Frigyes helynévtárából. 1978 Jászkunság. (Közzéteszi Bognár András.) Kecskemét—Szolnok. SALAMON Ferenc 1889 Kisebb történelmi dolgozatai. Budapest. 1886 Magyarország a török hódítás korában. 2. kiad. Bp. SCHWAB Mária 1939 Az igazságszolgáltatás fejlődése a török hódoltság idején az alföldi városokban. Budapest. SINKOVICS István 1968 Magyar történelmi szöveggyűjtemény. II/1—2. 1526—1790. Budapest. SZAKÁLY Ferenc 1981 Magyar adóztatás a török hódoltságban. Budapest. 1969 Parasztvármegyék a XVII. és XVIII. században. Budapest. (Értekezések a történeti tudományok köréből, us. 49.) SZAMOTA István 1902—6 Magyar oklevélszótár. Budapest. STATUTEN DES BAUERNKOMITATS DER DONAUGEGEND 1663 Die allgemeine Sicherheit war in Ungarn zur Zeit der Türkenherrschaft, als das Land in drei Teile gerissen wurde, vor allem in der Mitte, auf türkischem Gebiet, entlang der Feldzugsstrai3en in einem sehr schlechten Zustand. Nicht nur die türkischen Truppen, sondern auch die unbezahlten Soldaten der Grenzfestungen, sowie die vagierenden Volkselemente gefährdeten die Einwohner der von den Türken besetzten Landesteile. In dieser Lage hatte das Bauerntum keine andere Wahl, es mußte seine eigene Sicherheit selbst schaffen. Die ersten Offenbarungen dieser spontanen Organisation, des Zusammenhaltens der aufeinander angewiesenen dörflichen Siedlungen sind: Die gegenseitigen Unterstützungen der Dörfer riefen das Bauernkomitat ins Leben. Ein Dokument eines solchen Bauernkomitats s. im Archhiv des Komitats Bács-Kiskun, IV. 1525. I. Alte Urkunden der Stadt Kecskemét. Nr. 30. Diese Urkunde veröffentlichte János HORNYIK 1861 in seiner Monographie über die Geschichte der Stadt Kecskemét (IL 487—491). Seit der Publikation von János Hornyik vermehrte sich die Literatur des Bauernkomitats wesentlich. Auch die sich