Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Történelem - Békés József: A Duna melléki parasztvármegye statútumai 1663

248 BEKES: A DUNA MELLÉKI PARASZTVARMEGYE . . . 3. ert az rajtok hatalmaskodók ellen a' kik az Magyar partrul

46 vadnak, iratnak 4. illyen Articulusokat. 5. 1) Mint hogy minden dolognak kezdete az Úrnak félelme; latvan némely Falusi 6. Birak(na)k

47 lágyságokat a' Paraszt Varmegyének tetézek, es azok(na)k gondviselőjinek 7. hogy az rettenetes szitkokkal szitkozodoknak, (ugy mint eb hitű, eb lelkű, ördögh), 8. Disznó, vagy kutya teremtette atta lelkűvel, etc(etera). És éhez hasonló rettenetes szitkok = 9. kai szitkozódok ellen fel kelvin fényitist tennének, Es az mind az élőt szinte 10. Magyar országrulis parancsolat jőt volt az illyen szitkozódok ellen

48 40 flo(renus) len = 11. ne az bűntetise az után az ki megh atalkodvan szánszandekkal megcselekedni, mint 12. megh atalkodottat, (ha az Orszagh az Tőrök Uraktul kiváltana) kűvel vernek agyon.

49 13. 2) Mind az N(agysá)gos hatalmas Budai Uraktul, És Magyar országi N(agysá)gos, Méltóságos 14. Urainktul nyújtót Donatiokkal

50 szépen éllyűnk, az ki az Urak bűnte(té)sit ille= 15. ti, a Paraszt Varmegye ahoz ne nyullyon fegyvertis egyebet ne Visellyen 16 mellyet az hatalmas Urak engedtek:

51 őltőzeteis ahoz illendő legye', hogy a' P:(araszt) V:(vármegye) 17. az külső fegyverestűi m(e)gh ismertessék, Es az hatalmas Uraknak haragjo = 18. kat rut magok viselisivel reajok ne vonnyak. 46. A Magyar Királyság területéről, tehát nem a hódoltságból. Nagyon fontos mozzanat. Kifejezi, hogy a parasztvármegye védekező és nem törökellenes. 47. Falusi bíró (iudex, iudex primarius v. Ordinarius, Oberrichter) az államhatalom helyi képviselője, legalsó végrehajtó szerve. A községi önkormányzat visszaszorulásával szerepe egyre inkább a felsőbb hatóságok által megszabott feladatok végrehajtása lett. A parasztvármegye kapitányának idézésére meg kellett jelennie, ám a kapitány nem gyakorolhatott joghatóságot felette. 48. Vö. Pápai János Pest megyei szolgabíró 1660. január 9-ei körlevele az 1659. évi országgyűlés törvényeivel s azok Pest megyei végrehajtásával kapcsolatban. Közli HORNYIK János. 1861. 485 —487. CJH 1563 XLII. 1659. XLII. 49. A halálbüntetést meg kellett váltani a török hatóságoktól. MT. III. 1030—1031. uo. 1810. Kivétel volt, ha az eset tolvajra vonatkozott. Murteza budai pasa 1629-i levele a három város joghatóságára vonatkozólag: „... ha ezen tolvajokat szépszerivel kézre nem keríthetnék, velők csatába ereszkedve őket minden törvényszegés nélkül megölhessék." Közli HORNYIK János. 1861. 345—346. 50. Kunszentmiklós és környéke a budai szandzsákhoz tartozott. Utalás a török elöljáróságokra s a magyar királyság területére menekült s ott működő nemesi megyére. 51. Szülejmán törvénye tiltotta a ráják fegyverviselését, csak a kéttollú fejszét (fokost) engedélyezte. Hasonlóan rendelkeztek a magyar törvények is. L. fentebb a 30. jegyzetet.