Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Történelem - Békés József: A Duna melléki parasztvármegye statútumai 1663

TÖRTÉNELEM 241 1640 karácsonyán 100 embert raboltak el. Esterházy írja 1641-ben, hogy a néhány év alatt megölt vagy elhurcolt személyek száma meghaladja az 5000 főt.

21 Ráckevéról 1653 szeptemberében 92 lovat hajtottak el, s míg azokat keresték, addig Ráckeve, Kunszentmiklós és Dömsöd marháiból ezret elraboltak.

22 Korabeli térképek tanúsága szerint a népesebb településekket erődítésekkel vették körül.

23 A hódoltságban élő népesség megvédéséhez ez azonban korántsem volt elegendő. A „se pénz"-zel, „se posztó"-val el nem látott végvári katonaság a hódoltságon túli lakosságot óriási erőfeszítéssel még csak védelmezte, de az „inneni" népességnek oltalmat nem nyújthatott, sőt önhibáján kívül, kényszerből még terhére is volt. A hódoltságban élő magyarságnak nap mint nap szívós kitartással kellett küzdenie megmaradásáért; az egymásra utalt csoportoknak létre kellett hozniok a védelmüket — mindkét részről gátolt lehetőségek közepette — valamelyest biztosító közösséget. 3. A fentiekben szemelvényesen vázolt helyzet még súlyosabbá vált az 1650-es évek végén. Kiújultak a török támadások, a közbiztonság szempontjából veszélyes társadalmi rétegek növekedése folytán még inkább időszerűvé tették a lakosság önvédelmi szerveződését. Akár török részről a budai pasa, akár magyar részről a király, a nádor vagy a füleki kapitány állított ki védlevelet, ezek önmagukban nem voltak elegendők.

24 A népesség önvédelmének különféle formái jöttek létre. Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd a fogott bírák intézményével próbált a helyzetén javítani.

25 Volt a városoknak őrsége is, akiket a nemesi megyén a „paraszt község" hadnagyainak, tizedeseinek neveztek.

26 Az adott történelmi körülmények között az önvédelmi szerveződés leghathatósabb eszközének a jogszolgáltatás alsó szintjét és ezzel kapcsolatban fegyveres funkciókat is ellátó parasztvármegye tekinthető.

27 A parasztvármegye eredetének, funkcióinak értelmezése nem egységes a történeti irodalomban. Mind az eredet, mind a funkció szempontjából meghatározó, hogy melyik országrészben jött létre. A királyi Magyarország területén létrejött parasztvármegye, a zápisz, kevéssé önálló, a nemesi megyének alárendelt, míg a hódoltsági parasztvármegye lényegesen önállóbb. A megyén belül nem volt külön területe a nemesi és a parasztvármegyének. A parasztvármegye szó jelölheti az egész szervezetet, de a kisebb részét is. A hó21. MNT VI. 467. 22. SZAKÁLY Ferenc 1969. 31 32. 23. Vö. Cartographia Hungarica I. Bp. 1972. 24. HORNYIK János 1861. oklevéltár 66., 312., 315., 316. sz. 25. HORNYIK János 1861. 207. A helységek önálló bűnüldözésére és jogszolgáltatására: SCHWAB Mária 1939. 26. SALAMON Ferenc 1886. 306—307. 27. A parasztvármegyére vonatkozó irodalmat közli: HEGYI Klára 1965. 861—870. A téma monografikus feldolgozása SZAKÁLY Ferenc 1969.