Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)
Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)
REGESZET 201 Katymár — Téglagyár (1958) A téglagyár agyagbányájában évek óta folyik a leletmentés. Jelenlegi kiszállásomkor megállapítottam, hogy további 17 középkori sírt tettek tönkre. A sírmező dél felé tovább folytatódik. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 11. 1959. 74. Kőhegyi Mihály Katymár — Téglagyár (1959) 1.: 145. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 14. 1960. 45. 375. Kecel — Csonthalom (1976) A községtől É-ra, mintegy 4 km-re fekvő a dűlőút által átszelt dombból talajminták vételekor csontok kerültek elő. Az útbevágás készítésekor a 30-as években „kardot" találtak, korhatározó leletet nem eredményezett a helyszíni szemle. KJMA 79. 391. (Benkő Zsuzsanna) 376. Kecskemét — Kossuth tér, Ferences templom (1973) A Ferences (Szt. Miklós) templom körül álló épületek lebontása révén megvizsgálhattuk a templom környékét. A feltárás során a szentély közelében XIII— XIV. sz.-i lakóház nyomaira bukkantunk: tűzhelytapasztásából gazdag kerámiaanyag került a felszínre. Ugyancsak felszínre kerültek a XV. sz.-i kerámiát tartalmazó, valószínűleg a templomot és temetőt kerítő árkok részletei. Feltártuk az árkokat metsző ossarium részletét. Az ossarium használatát a fölötte elhelyezkedő törmelékréteg alapján a XVII. sz.-ban szüntethették be. A templom körüli temetőből eddig a XVIII. sz.-ra jellemző leletek kerültek elő. (Ta.) Régészeti Füzetek Ser. I. No. 27. 1974. 95. ArchÉrt. 101. 1974. 326. Horváth Attila—Biczó Piroska Kecskemét — Kossuth L. tér, Ferences kolostor (1974) A múlt évben megkezdett ásatás folytatásával elsősorban a templom építéstörténetére kívántunk adatokat nyerni, ezen kívül célunk volt az akkor megtalált objektumok teljes feltárása. A templom jelenleg álló, nyolcszög öt oldalával záródó gótikus szentélyének tövében enyhén ívelt falmaradványokat találtunk, amelyek valószínűleg egy korábbi félköríves szentély maradványai. Mellette a XIV. sz.-i sírokat a gótikus szentély részben elvágja. A templom É-i oldalán lévő két kápolna közül, az alapfalakból ítélve, a K-it építették korábban. Ez Zsigmond király érmével keltezett és pártaöv melléklettel ellátott sírokat vág át. A szentély közelében tavaly ház maradványainak tartott objektum feltárásakor kiderült, hogy szabadban álló kemencék maradványait találtuk meg. Keltezésüket a tapasztásból kikerült kerámián kívül az alattuk talált Anjou-liliomos ezüstkorong is elősegíti. Az osarium feltárását befejeztük. A XVII. sz. végén négyszögletes szentéllyel bővítve,
