Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)

194 H. TÓTH: NÉGY ÉVTIZED RÉGÉSZETI.. . Bátmonostor — Pusztafalu (1983) 1983-ban a Henszlmann által feltárt monostortemplom hitelesíő ásatását kezdtük meg. Feltártuk a templom főhajóját és a D-i oldalhajót a szentélyekkel együtt, melyek kiképzése megfelel a Henszlmann által közöltekkel. A templombelső kettős pillérsoráról — melyet Henszlmann Árpád-korinak tart — megállapítottuk, hogy nem Árpádkori, hanem a templom későbbi építési periódusában készült. A templombelsőben számos temetést tártunk fel, a temető eddig feltárt sírjainak száma 2443. A templombelsőben feltárt sírok a mellékletek alapján a XIV—

XVI. sz.-ból származnak. Az ásatáson részt vettek Béres Mária és Kulcsár Valéria régészek. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 37. 1984. 101. ArchÉrt. 111. 1984. 279. Biczó Piroska Bátmonostor — Pusztafalu (1984) Feltártuk a monostortemplom É-i oldalhajóját az É-i hajófallal együtt. A falon megfigyelhető kőmaradványok és lenyomatok alapján a téglából épült falat kívülről mészkő kváderekkel borították. Felszínre került a 2444—2585. sz. sír, zömmel a templombelsőben. Mellékleteik alapján késő középkoriak. Az ásatáson részt vettek Kulcsár Valéria, Tari Edit régészek. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 38. 1985. 89. ArchÉrt. 112. 1985.289. Biczó Piroska Bátmonostor — Pusztafalu (1985) Feltártuk a szerzetesi templom gótikus szentélyét a D-i szentélyfal egy kb. 6 m-es szakasza kivételével. Jelentős a szentély közelében feltárt árokrészlet, amely még bizonyosabbá tette, hogy a templomot a korai időben árok kerítette. A szentély környékén feltehetően a temető szélét közelítettük meg, mviel a sírok itt ritkultak. A 2586—2642. sz. tártuk fel. Zömmel melléklet nélküli, koporsós temetkezések. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 39. 1986. 79. ArchÉrt. 113. 1986. 285. Biczó Piroska Bátmonostor — Pusztafalu (1986) A kolostortemplom gótikus szentélyének feltárását fejeztük be. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a szentély nem a tízszög négy oldalával záródott, amint ezt Henszlmann Imre alaprajzában megadta, hanem a nyolcsszög három oldalával. A szentély D-i falán feltárt négy sír (2643—2646. sír) megerősítette, hogy ezen a területen a temető szélét megközelítettük. Az ugyanitt feltárt kút betöltéséből körtetagos bordatöredékek és néhány töredékes gótikus festmény került elő. Az egyházi épületegyüttest kerítő ároknak újabb 10 m-es szakaszát tártuk fel, néhány késő Árpád-kori edénytöredék került elő belőle. Rétegei egy leletanyag alapján pontosan nem meghatározható, de középkori gödröt fedtek. Feltártunk ezenkívül egy valószínűleg szarmata kori körárkot. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 40. 1987. 88. ArchÉrt. 114—115. 1987—1988. 277. Biczó Piroska