Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)

176 H. TÓTH: NÉGY ÉVTIZED RÉGÉSZETI. . . Ersekcsanád— Veránka (1959) 1.: 27. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 13. 1960. 23. 293. Felsőszentiván — Pestality dűlő (1972) A falutól K-re a Parlagi úttól É-ra emberi csontokat szántott ki az eke. Az itt elterülő dombon valószínűleg nagyobb Árpád-kori temető rejtőzik a föld alatt. KJMA 90. 680. Kőhegyi Mihály 294. Felsőszentiván — Vuity dűlő (1972) A községtől D-re a Kígyós patak Ny-i partján templom körüli temető nyomát és Árpád-kori, valamint XIV—

XVI. századi cserepeket találtunk. KJMA 90. 680. Kőhegyi Mihály 295. Gara — Gradina (1961) A Sóstó K-i partján, É—D-i irányban húzódó 600—800 m hosszú földháton Árpádkori — középkori település állott. Régészeti Füzetek. Ser. I. No. 15. 1961. 85. Kőhegyi Mihály Hajós — Cifrahegy (1979) 1.: 217. Régészeti füzetek Ser. I. No. 33. 1980. 60. ArchÉrt. 107. 1980. 252. Hajós — Cifrahegy (1981) 1.: 217. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 35. 1982. 67. ArchÉrt. 109. 1982. 310. Hajós — Cifrahegy (1982) 1.: 217. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 36. 1983. 62. ArchÉrt. 110. 1983. 305. 296. Hajós — Érsekhalom (1978) A Császártöltés — Sükösd közötti műúttól D-re„ az érsekhalmi bekötőúttól K-re, új emeletes lakóházak épülnek. Dózeroláskor mintegy 40-50 sírt tettek tönkre. 4 sírt tírtunk fel, melyek egyikéből bronzkarperec került elő. A X—

XI. századi köznépi temető majdnem teljesen elpusztult. (Ta.) Régészeti Füzetek Ser. I. No. 32. 1979. 92. Kőhegyi Mihály 297. Hajós — Háztáji földek (1978) A Baja — Kecskemét között húzódó úttól É-ra a hajósi leágazástól K-re I. László és Géza pénzei kerültek elő, de a további műszeres kutatás nem vezetett eredményre. Munkatárs: Nagy Ádám KJMA 90. 681. Kőhegyi Mihály