Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)

138 H. TÓTH: NÉGY ÉVTIZED RÉGÉSZETI . .. 177. Nagybaracska — Zrínyi út 58. (1962) A község ÉNy-i szélén Szűcs Mihály kertjében néhány éve szőlőforgatás közben kerek kőlapot találtak középen lyukkal. A töredékes, itt-ott kopott, őrlőkőnek használt követ a házépítéskor annak DNy-i sarkától 2 m-re befalazták. Eredetileg római sírkő lehetett, felületén alig látható, olykor olvashatatlan írás vehető ki. MNMA IV. 16. (Kőhegyi Mihály) Nemesnádudvar — Klöster le (1961) 1.: 408. Régészeti Füzetek Sec. I. No. 15. 1962. 88. 178. Nemesnádudvar — Klösterle (1967) A löszfennsík peremén 1 5 szarmata és Árpád-kori — középkori település cserepeit gyűjtöttük össze. Régészeti Füzetek Ser. > i 21. 1968. 36. Cumania I. 1972. 245. Kőhegyi Mihály 179. Nyárlőrinc — Dózsa Tsz csatorna (1989) Nyárlőrinctől D-re, a Városföldi Dózsa Tsz területén folytatott komplex melioráció keretében készülő víztározó és feltöltő csatorna építése közben régészeti objektumokra utaló jelenségek észlelését jelentették. A bejelentést követő helyszíni szemle során a csatorna 2250 métere körül több régészeti objektumra utaló elszíneződést és beásást figyeltünk meg a partfalban. Rövid leletmentés keretében két nagyméretű, hengeres, egy kisméretű méhkas alakú gödröt, valamint valószínűleg egy földbemélyített ház sarkát bontottuk ki. A házból és az egyik gödörből korongolt és kézzel formált szarmata kerámiatöredékek, valamint állatcsontok kerültek elő. KJMA 89. 673. Kulcsár Valéria—Székely György 180. Orgovány — Árpádhalom (1966) A község határából korábban feliratos Viktória ábrázolással és Jupiter szimbóliumaival díszített római kori bronz díszpáncél lemez került a múzeumba. A hitelesítő kiszállás során megállapítottuk, hogy a lemez az Aczél-tanya mellől került elő. A lelőhely közelében álló nagyméretű mesterséges halom, s az ebből kiinduló kettős — félköríves mintegy 2 km hosszú — árok- és sáncrendszer összefüggését, a magas talajvízszint miatt, ásatással valószínűsíteni nem lehetett. A helyszíni szemlén részt vett Balázs Vilmos. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 20. 1967. 39. Cumania I. 1972. 243—244. H. Tóth Elvira 181. Orgovány — Király-tanya (1966) A falutól mintegy 2-3 km-re, a keskeny nyomtávú vasúttól K-re, erózió következtében emberi csontvázak kerültek felszínre. Az ásatáskor 30 szarmata és hun kori sír, 8 hulladékgödör és egy nagyobb összefüggő gödör egy része került feltárásra. A sírok egy része jellegzetes szarmata kori leletanyagot tartalmazott Hadrianus és Antonius