Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)

124 H. TÓTH: NÉGY ÉVTIZED RÉGÉSZETI. . . 148. Kecskemét — Kisfái, Kertészeti Főiskola Tangazdasága (1983) A legelőnek használt homokos területen szarmata telepjelenségek észlelhetők. A helyszínelés alkalmával közép szarmata kori cserepek (köztük római edények töredékei) és állatcsontok kerültek be a múzeumba. A terület nincs közvetlenül veszélyeztetve. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 37. 1984. 62. Kulcsár Valéria 149. Kecskemét — Nyíri út, Máriahegy (1984) 1984 februárjában, az Egészségügyi Centrum építését megelőző tereprendezési munkák során, szarmata telepobjektumok kerültek napvilágra. A leletmentést a gépek leállításával, részben velük együttműködve februárban és márciusban, majd júliusban folytattuk. Feltártunk 41 késő szarmata kori objektumot, köztük három házat, öt kemencét, ill. tűzhelyet és számos hulladékgödröt, tárolóvermet. A feltárásból gazdag kerámia- és állatcsontanyag, őrlő- és fenőkövek, egy késő római üvegpohár töredéke, valamint nagyszámú — vasolvasztó tevékenységre utaló — salak- és vaslepény származik. Munkatársak: Biczó Piroska és Istvánovics Eszter (JAM) Részt vettek: Horváth Attila, V. Székely György Régészeti Füzetek Ser. I. No. 38. 1985. 56. ArchÉrt. 112. 1985. 279. Kulcsár Valéria 150. Kecskemét — Vörös Csillag Tsz, Paskó-tanya (1967) A várostól E—ÉK-re mintegy 6 km-re silógödör ásása közben csontváz és cseréptöredékek kerültek elő. A műveléssel bolygatott területen egy sír maradványait mentettük meg, szarmata kori edény- és gyöngymelléklettel. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 21. 1968. 35. Cumania I. 1972. 244. H. Tóth Elvira 151. Kelebia — Vermesjárás (1966) A Körös medrébe nyúló, abból szigetszerűen kiemelkedő domb tetején egyetlen női sír került elő, melynek leletanyaga (két arany fülbevaló, félhold alakú csüngő, bordázott és összesodrott csövecskék, gyöngyök, orsógomb, edénytöredék stb.) a I. pontus — germán emlékcsoportba sorolható és az i. sz. III. századra datálható. A területről szórványosan bronzkori és középkori cserepek kerültek elő. (Ta. + Lm.) Régészeti Füzetek Ser. I. No. 20. 1967. 49. Cumania I. 1972. 243. ArchHung. 94. 1967. 244. Kőhegyi Mihály 152. Kiskőrös — Csonthalom, Kút dűlő (1979) A műút és a vasútvonal közötti területen szőlőtelepítést előkészítő földmunkák közben nagyobb kiterjedésű szarmata telep nyomai kerültek elő. A leletmentés során 350 m

2-es területet kutattunk át, 23 gödröt és 1 árkot tártunk fel. A gödrök leletanyaga egyrészt kézzel formált házikerámia, másrészt korongolt szürkés, finom anyagú kerámia, valamint állatcsont. Az árokból őrlőkő töredékek is előkerültek. A kerámiaanyag