Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)
Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)
116 H. TÓTH: NÉGY ÉVTIZED RÉGÉSZETI.. . 114. Tiszakécske — Tiszabög, Kincsem dűlő (1979) Özv. Terjéki Sándorné tanyájától K-re, az egykori Tisza az áradások által a mai napig mosott partszakaszán leletmentő ásatást végeztünk. Az előzetesen gyűjtött felszíni leleteknek megfelelően a három felületrészen feltárt, több mint 100 m 2-nyi területen kőrézkori, kora bronzkori, szarmata kori, kora Árpád-kori és középkori településmaradványok kerültek elő, valamint feltártunk egy szarmata kori sírt. Az őskori telepjelenségeket a későbbi korszakok, részint szőlőfordítások és anyag kitermelés nagymértékben megbolygatták, az ásatás azonban a Tiszaug—Kisrétparti csoport Duna —Tisza közi előfordulását kétségtelenül igazolta. (Ta.) Az ásatáson részt vett: H. Tóth Elvira. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 33. 1980. 23. Horváth Attila 115. Városföld—Homokbánya (1972) Az alakuló község építkezéseihez nyitott homokbányából közép- és késő bronzkori urnasírok kerültek elő. A beszolgáltatott és a helyszínen összegyűjtött urnák és edénymellékletek egy tucatnyi temetkezés feldúlását mutatják. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 26. 1973. 12. Horváth Attila RÓMAI KORI—BARBÁR 116. Akasztó — Döbrögecpuszta (1972) 1965-ben Gombár Sándor akasztói lakos egy Augustus-kori vagy legkésőbb Tiberiuskori, Viktóriát ábrázoló szobrocskát, kísérőleletként jellegzetes kora császárkori szarmata és római kerámiát szolgáltatott be a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Cumanial. 1972. 57—81. Thomas Edit 117. Akasztó — Katolikus templom (1959) A dombon épült templom alapozásánál IV. sz. végi, V. sz. első feléből származó sírokat romboltak szét. Néhány sírban guggoló helyzetben volt a váz. Tájolásukról, mellékleteikről nincs feljegyzés. — Balázs Vilmos közlése. ActaArchHung. 11. 1959. 309—398. Párducz Mihály 118. Alpár — Táncsics Mihály út 30. (1970) A község területén helyenként felismerhető, bár beépített vízfolyás partján, Pusztai András kertjében korábban emberi csontváz mellől szarmata kori bronztorques, bronzgyűrű került elő. A kút és a növényzet miatt leletmentést végezni nem lehetett. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 24. 1971. 47. ArchÉrt. 1971. 275. Cumania I. 1972. 246. Horváth Attila
